Az I. világháború kitörése után a fél éve uralkodó (98. térkép) Wied herceg szeptember 3-án elmenekül (Esat Toptani alakít ideiglenes kormányt Durazzóban). Az olaszok még 1914-ben elfoglalják az Otrantói-szorost ellenőrző Vlorë/Vallonát, a görögök Észak-Epiruszt, a szerbek Közép-Albániát, Montenegro visszafoglalja az 1913-ban elvesztett Shkodrát.
Az 1915-ös londoni titkos szerződésben Olaszország kapja Vallonát és mögöttes területeit a Vojuszáig (elfogadva Albánia felosztását). Csak az ország középső része marad (olasz befolyás alatt) független. A Drintől északra fekvő terület egészen a tengerig szerb, Észak-Epirusz görög tulajdonba kerüln. Amennyiben Macedóniát vissza kell adni Bulgáriának, az Ohridi-tótól nyugatra közös szerb-görög határt szándékoznak kialakítani.
A szerb hadsereg 1915-ben (114. térkép) kivonul Észak-Albániából (nyomában az osztrák-magyar sereggel). Az antant görögországi partraszállása után a szaloniki front francia csapatai által elfoglalt területen 1916. dec. 16-án kikiáltják a Korcai Albán Autonóm Köztársaságot (keletről a bolgár hódítás közelít). A megszállási zónák 1918 őszéig stabilizálódnak (a térkép az 1917 januári helyzetet mutatja). A háború végén Olaszország Vallonából indulva Albánia nagyrészét elfoglalja.
191a) Görög területi igények Albániában
A görögök által a háború végén megszállt Észak-Epiruszban (192. térkép)- a demarkációs vonal és az 1914-es albán-görög határ közti területen - kikiáltják Észak-Epirusz Köztársaságot (5,1 ezer km2-nyi területén a 199,4 ezer lakos 58,1 %-a görög, 41,9 %-a albán). Olaszország a háború előtti határt javasolja helyreállítani, a francia-brit terv az albán etnikum déli határát javasolja határnak. Az amerikai javaslat Korica-Ersekë vidékét albán kézen hagyja, Gjirokastrát a görögöknek adja. Végül a déli határ a háború előttit követi (apró módosításokkal Albánia javára). A görögök 1923-ra kiürítik a területet.
191b) Szerb területi igények Albániában
Az adriai korridor megteremtését célzó szerb törekvés (192. térkép) során világossá válnak a vasútépítés nehézségei Észak-Albánia és Montenegro hegyei között (Scutarihoz). Szerbia új utakat keres Közép-Albániában (Shëngjin mellett Durazzo kikötője felé), aminek feltétele a Fekete-Drin medencéjének ellenőrzése. J. Cvijic 1912-es térképe ezt rögzíti (ennek megfelelően szállják meg Közép-Albániát és terveznek egyrészén tartós megszállást a Balkán-háborúk idején). A szerb csapatok 1914-ben, majd a háború végén újra elfoglalják Közép- és Észak-Albániát, de 1921-re kiüríteni kényszerülnek az egész Drin-völgyet.
|
|
|
