A békekonferencia az albán emigráns kormány - az 1913-as etnikai határigényt (98. térkép) ismétlő - követelését elvetve felajánlja Olaszországnak mandátumként Albániát. Az 1919. júl. 29-i olasz-görög titkos szerződés kompenzációként Görögországnak juttatja Észak-Epiruszt. Az egyezményeket Wilson 1920 februárjában (a Drin-völgyi szerb igényekkel együtt) elutasítja. A lushnjai kongresszus 1920 januárjában "etnikai határai között" deklarálja a független Albániát, Toptani 1920 nyári vlorëi felkelése kiűzi az olaszokat. Az augusztus 2-i tiranai albán-olasz szerződés elismeri Albániát 1913-as határai között (Szaszénosz/Sazan olasz tengerészeti bázis marad). Az 1921. júl. 17-én Prizrenben szerb támogatással "albán Piemontként" proklamált Mirditai Köztársaság (Oroshi) betörő csapatait november végére kiűzik. A görögök 1923-ban elhagyják Észak-Epiruszt. A Nagykövetek Konferenciája 1921. nov. 9-én újra elutasítja a görög igényt Korcëra, 1922. dec. 6-án Gjirokastrára. Szerbia megkapja a prizreni négyszöget és területcserével Szent Naum szerb vallási szimbólumnak számító kolostorát az Ohridi-tó partján (közben Görögország a Preszpa-tónál "korrigálja" albániai határát). A döntéseket Albánia 1925-ben ratifikálja.
192a) Osztrák összeírás Albániában, 1918
1 albán 90 % fölött
2 albán 50-90 %
3 nincs adat
A 20,1 ezer km2-es megszállt terület (az ország 73 %-a) 524,2 ezer lakosából 96,8 % albán, 1,2 % (6,0 ezer) cigány, 0,4 % (2,3 ezer) szerb. A Shkumbitól északra fekvő Észak-Albánia 379,1 ezer lakosából 95,9 % albán (Gora a 6,8 ezer "egyéb" miatt 54,4 %-os albán többségű). A városok közül Shkodra (23,1 ezer) 93,0 %-a, Tirana (10,3 ezer) 91,1 %-a, Durrës (4,2 ezer) 82,2 %-a albán.
192b) Albánia vallási viszonyai, 1918
1 mohamedán
2 római katolikus
3 görögkeleti
Az osztrák összeírás szerint a lakosság 74,8 %-a mohamedán, 17,1 %-a (89,5 ezer) római katolikus, 8,1 %-a (42,6 ezer) görögkeleti. Észak-Albánia (379,1 ezer) 73,8 %-a mohamedán, 23,6 %-a római katolikus (itt él az összes katolikus), 2,6 %-a görögkeleti. Dél-Albánia (145,1 ezer) 77,4 %-a mohamedán, 22,6 %-a görögkeleti (itt él a pravoszlávok túlnyomó része). A városok közül Shkodra 66,1 %-a (30,7 % római katolikus), Tirana 92,4 %-a, Durrës 58,9 %-a (36,9 % görögkeleti), a dél-albániai Berat 56,9 %-a (43,1 % görögkeleti) mohamedán.
|
|
|
