EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
195. Terleti problmk Eurpban a II. vilghbor kszbn
 
   
F. D. Roosevelt amerikai elnk 1942-től műkdő tancsad bizottsgnak trkpe mr az 1936-41 kztti esemnyek, benne a II. vilghbor első szakasznak ismeretben kszlt. A trkp az eurpai orszgok kztti etnikai fogantats terleti problmk katalgusa. Ksztői kinyilvntott szndkuk szerint a vilghbor előtti 1939-es eurpai hatrokat veszik alapul (br ezek lthatan inkbb az 1937-es hatrok, amennyiben szerepel rajta a fggetlen Ausztria, Csehszlovkia pedig mg megcsonktva sincs). Az eredeti trkp - mintegy zsinrmrtkl - mg feltnteti az elhreslt Curzon-vonalat.

A kt rintett nagyhatalom kzl a Szovjetuni nyugati hatrvidkn a trkp jelzi a finn-szovjet hbort lezr 1940-es moszkvai bke kvetkeztben a Szovjetunihoz csatolt finn terleteket (1, 2), amelyek problmja ezzel termszetesen nem jutott nyugvpontra. Hasonl konklzival ugyancsak jelzi a sztorszg, Lettorszg, Litvnia s Besszarbia 1940-es szovjet annexijt (3, 11), tovbb Bukovina felosztst (10). Lengyel-szovjetorosz vita trgya a jelentős belorusz-ukrn lakossg Bialystoki krzet, Polzia s Volhnia ((8).

A Nmet Birodalom hatrvidkn az amerikai bizottsg trkpe vitatottnak tekinti Kelet-Poroszorszgot egszben (6), valamint a hozz kapcsold Memel-vidket (5) s Danzigot (7). Jelzi Felső-Szilzia (30) s a Szudtavidk (28) problmjt, tovbb az osztrk-nmet hatrkrdseket (26), mikzben vitatott a csehszlovk-osztrk hatr nhny pontja is (25). A birodalmi aspircij Olaszorszg hatrterletein vitatott Dl-Tirol (24), Zara (22), valamint Isztria s Dalmcia (23).

A fent emltett nagyhatalmi ignyeken tl a rgiban elsősorban Versailles bzisllamainak jelentős terletei vitatottak, dntően a vilghborban vesztes kisllamok rszről: Suwalkit Litvnia s Lengyelorszg vitatja (4), Teschent Lengyelorszg s Csehszlovkia (29), a szlovk/krptaljai-magyar hatrt Csehszlovkia s Magyarorszg (27), a Vajdasgot s a Muravidket Jugoszlvia s Magyarorszg (21), Bulgria vitatja Romnitl Dl-Dobrudzst (13), Jugoszlvitl a timoki, caribrodi s boszilgradi terletet (14), Grgorszgtl Nyugat-Trkit (15). Albnia vitatja Jugoszlvitl Koszovt s Nyugat-Macednit (20), Grgorszg Albnitl szak-Epiruszt (16), Olaszorszgtl a Dodekanszoszt (17). A versailles-i rendezs utn tovbbra is megoldatlan Erdly (12), Macednia (19) s Krptalja (9) problmja.

A nmet-francia hatrkrdstől, tovbb Eupen-Malmedy, a Friz-szigetek s Pantelleria szigetnek problmjtl eltekintve minden slyos etnikailag sznezett terleti problma Kztes-Eurpban tallhat. Radsul ezek jelentős rsze tbbszrs problma (finn-szovjet hatr, Baltikum, bolgr-jugoszlv hatr stb.). A problmakatalgus első pillantsra is Versailles kemny kritikja.


 

 
 
  <<| előző trkp

194. A grg nemzetllam az I. vilghbor utn

>>| kvetkező trkp

196. Kztes-Eurpa s a szvetsgi rendszerek az 1930-as vekben

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk