A németellenes francia szövetségi rendszert alapjaiban megrendítő lengyel-német megnemtámadási szerződés (1934. jan. 26.) után egyértelművé teszi a köztes-európai kisállamok kiszolgáltatottságát az 1925-ös locarnói egyezmény német felmondása és a rajna-vidéki demilitarizált övezet megszállása (1936. márc. 7.). A locarnói egyezményeket garantáló Anglia és Olaszország mozdulatlansága ugyanis jelzi, hogy a francia keleti szerződések adott esetben keveset érnek.
A kisállami függetlenség védelmét célozza a nagyhatalmi expanzió elleni francia dominanciájú "egészségügyi övezet" (145. térkép) erősítése. Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia megújítja a Kisantantot (1933. febr. 16.), Románia, Jugoszlávia, Görögország és Törökország létrehozza a Balkáni Antantot (1934. febr. 9.), Finnország, Észtország, Lettország és Lengyelország felújítja az 1922-ben elvetélt Balti Antantot (1934. szept. 19.). A Franciaország szövetségi rendszeréhez a lengyel-francia és román-francia szerződéssel kapcsolódó kisállami szövetségi rendszerek dilemmája a német és szovjet revíziós igények egyidejű kivédése. A német befolyás erősödése arra készteti őket, hogy Németország oldalán keressék problémáik megoldását.
A nemzetközi szerződések 1939 nyarán (Belgium mellett) garantálják Lengyelország, Románia, Görögország és Törökország határait. Németország 1939 első felében a lengyel-német megnemtámadási szerződés és a brit-német flottaegyezmény felmondásával, a német-olasz "acélpaktummal", a német-dán, német-lett, német-észt és főként a német-szovjet megnemtámadási szerződéssel megteremti a Lengyelország elleni támadás diplomáciai feltételeit.
196a) Európa politikai rendszerei az 1930-as években
1 parlamentáris köztársaság
2 parlamentáris monarchia
3 korlátozott parlamentáris monarchia
4 tekintélyelvű köztársaság
5 tekintélyelvű monarchia
6 diktatórikus köztársaság
7 diktatórikus monarchia
Míg az 1920-as éveket a demokrácia győzelme jellemzi a kontinensen (145a. térkép), az 1930-as évekre megfordul a trend. Köztes-Európában csak Finnország és Csehszlovákia marad demokratikus berendezkedésű.
196b) Parlamenti választás Németország keleti felében. 1930 szeptember
Az 1930. szept. 14-i választáson a náci párt (NSDAP) 18,3 %-al (1928: 2,6 %) második az SPD mögött (107 képviselő az 577-ből). A hagyományosan centrumpárti Felső-Sziléziát (9,5 %) leszámítva az országos átlagnál több szavazatot kap a keleti tartományokban (Kelet-Poroszország 22,5 %, Liegnitz 20,9 %, Odera menti Frankfurt 22,7 %, Pomeránia 24,3 %).
|
|
|
