A 468,6 ezer km2 területű és 68,5 millió lakosú Németország a versailles-i korlátozások lerázásával párhuzamosan kezd hozzá a németlakta területek egyesítéséhez.
A Saar-vidék visszaszerzése még Versailles szellemében megy végbe (népszavazás, 1935 január). Az első lépés a békerendszer megkérdőjelezésében területi téren a Rajna-vidék remilitarizálása 1936 márciusában.
Az anschluss mellett a "Német-Ausztria" elnevezést is tiltó saint-germain-i béke (129a. térkép) erőszakos revíziójaként Németország 1938. márc. 13-án annektálja Ausztriát. Az annexiót szentesítő 1938. ápr. 10-i népszavazáson a birodalom 45.073,3 választópolgára 99,5 %-os részvétel mellett (érvénytelen 69,6 ezer szavazat = 0,2 %) 99,0 % az "igen" és 1,0 % (440,4 ezer) a "nem" aránya. Ausztriában a szavazás eredménye még inkább elsöprő: a 4.474,4 ezer jogosult 99,7 %-os részvétele mellett (érvénytelen 5,8 ezer szavazat = 0,2 %) 99,7 % az "igen" és 0,3 % (11,8 ezer) a "nem" aránya.
A szudétanémet probléma (127c, 163. térkép) erőszakos megoldása során Németország az 1938. szept. 29-i müncheni szerződés (198. térkép) eredményeként szerzi meg a Szudétavidéket, még azt is kikényszerítve, hogy Csehszlovákián keresztül területenkívüliséget élvező közvetlen autóút épüljön Bécstől Breslauig. A maradék Csehszlovákia felosztása során kerül hozzá 1939. márc. 16-án a Cseh-Morva Protektorátus.
Ezzel párhuzamosan 1939. márc. 22-én szerzi vissza Németország az 1919-ben Kelet-Poroszországtól elcsatolt Memel-vidéket (203. térkép).
Így az 1935 március-1939 március között eltelt négy év alatt Németország 166,6 ezer km2 területet szerez 18.056,0 ezer lakossal. A lengyel háború megkezdésének küszöbén a birodalom területe 635,2 ezer km2, lakossága 86.530,0 ezer fő.
Franciaország és Anglia folyamatos hátrálása közepette Németország tehát "békésen megnyeri" az első világháborút, amennyiben végrehajtja a területi revíziót (eltekintve a pillanatnyilag lengyel kézen maradó keleti területektől), anélkül, hogy újra kellett volna kezdenie. Hitler 1939-ban azonban már újra akarja kezdeni.
Az annexiókkal párhuzamosan kiteljesedik Németország - weimari időszakban meginduló - belső közigazgatási átszervezése (217a. térkép). Kisállamainak nagyrésze 1933-ig eltűnik, illetve szavazatszámuk csökken, így az akkor szociáldemokrata kormányzású Poroszország súlya nagyobb (26 szavazat a 65-ből) lesz a Reichsratban, mint volt az 1914 előtti császárság idején (17 a 61-ből).
A náci korszakban folytatódó átszervezés kiteljesítéseként az 1939-ben 38 körzetre (gau) osztják a megnövekedett birodalmat. A gauk határai nem régi államhatárok vagy porosz tartományhatárok (Szászországot és Vesztfáliát például kettévágják, Hannovert három, a Rajnai Tartományt négy részre stb.). A rendezéssel végleg eltűnnek a történelmi német kisállamok (ld. még 202, 217a. térkép).
|
|
|
