EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa államalkotó nemzetei
2. A keleti kereszténység határa Köztes-Európában, 1897/1910
 
   
A görögkeleti/ortodox/pravoszláv vallás nyolc és fél évszázados határa (a térképen nem jelzett) északon az orosz Olonyeci kormányzóság 97,8-99,8 %-os járásai és a finn Oulu (0,3 %), Kuopio (2,8 %), Viipuri (8,8 %) között húzódik. Határozott a baltikumi határ egyfelől a Szentpétervári kormányzóság Jamburgi (66,7 %), Gdovi (89,0 %) és a Pszkovi (93,5 %) kormányzóság Pszkovi járása (92,2 %), másfelől az észtföldi Wesenberg (8,1 %), a lívföldi Jurjev (11,7 %) és Werro (11,9 %) között is.

Az ortodox Vityebszki kormányzóságon (55,4 %) belül a Szebezstől (90,3 %) és Drisszától (62,4 %) nyugatra fekvő - később Lettországhoz tartozó - Lucini (19,6 %), Rezsicai (3,4 %) és Dünaburgi (9,6 %) járások kisebbségiek. A Vilnai kormányzóság (26,1 %) két keleti ortodox járása (Diszna 52,7 %, Vilejka 58,4 %) élesen elhatárolódik a kurföldi Iluxte (7,8 %), a kovnói Novoalekszandrovszk (2,1 %) és a vilnai Swenciany (9,6 %) járásoktól. A Minszki kormányzóságot (72,8 %) északnyugaton érintve a határ - kikerülve a vilnai Osmianyt (30,6 %) és Lydát (25,2 %) - nyugat felé fordul, s a nyugati Sokolka (18,2 %) és Bialystok (20,0 %) kivételével átfogja az ortodox Grodnói kormányzóságot (57,5 %). A grodnói Bielsk (49,3 %-os többség) után lép át a határ Orosz-Lengyelországba, ahol a Siedlcei kormányzóság (22,1 %) keleti Janów (50,4 %), Biala (54,0 %) és Wlodawa (57,1 %), valamint a Lublini kormányzóság (21,8 %) ugyancsak keleti Chelm (39,7 %), Hrubiesów (55,9 %) és Tomaszów (45,0 %) járásai ortodox többségűek. Lényegében ebből a hat járásból alakul 1912-ben a Chelmi kormányzóság (35b. térkép).

Az éles vallási határ ezután Galícia, majd Magyarország erdélyi határán fut (Bukovina és Ó-Románia homogén ortodox vallású). A 9 dél-erdélyi, illetve délmagyarországi ortodox megyéből 6 (Krassó-Szörény 72,3 %, Fogaras 65,0 %, Hunyad 63,9 %, Arad 62,1 %, Szeben 56,5 %, Temes 52,7 %) abszolút, Alsó-Fehér (40,5 %) és Torontál (46,7 %) relatív többségű. A 46,2 %-os ortodox többségű Szerémség után a vallási határ Bosznia-Hercegovina szlavóniai, majd horvátországi határán fut (94a. térkép).


2a) Görögkatolikusok Köztes-Európában, 1910

A pápai fennhatóság alatti görög rítusú katolikus vallás az Osztrák-Magyar Monarhiához (5.450,5 ezer = 10,6 %), ezen belül a kelet-galíciai (3.379,2 ezer) ruténekhez (77. térkép) és kelet-magyarországi (2.007,9 ezer) románokhoz kötődik. Határa Kelet-Galíciában a Santól keletre Cieszanów, Jaworów, Mosciska, Sambor, Stary Sambor és Lesko kerületeket nyugatról kerülve húzódik. Kelet-Magyarország 11 görögkatolikus megyéje közül hét (Máramaros, Ugocsa, Szolnok-Doboka, Szilágy, Beszterce-Naszód, Ung, Kolozs) abszolút, míg Bereg (49,6 %), Szatmár (44,8 %), Torda-Aranyos (41,7 %), Kis-Küküllő (35,6 %) relatív többségű.


 

 
 
  <<| előző térkép

1. Köztes-Európa államalkotó nemzetei, 1910

>>| következő térkép

3. Köztes-Európa történelmi tájai

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék