EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
201. A megcsonktott Csehorszg, 1939
 
   
A versailles-i rendezssel ltrehozott Csehszlovkia (163. trkp) terlete 140,4 ezer km2, lakossga 1930-ban 14.726,2 ezer fő. Ezen bell a cseh "trtnelmi orszgok" (Csehorszg, Morvaorszg, Szilzia), azaz a tgan vett Csehorszg terlete 78,9 ezer km2, amelyen 10.579,7 ezer lakos l. Kzlk 70,6 % cseh, 28,1 % nmet s 0,7 % (72,0 ezer, ebből 70,0 ezer az Olsa-terleten) lengyel (166. trkp).

Az 1938-as dntsekkel (198. trkp) Csehszlovkia 41,2 ezer km2-t (29,3 %) veszt 4.448,0 ezer (30,2 %) lakossal. Ezen bell Csehorszgtl elkerl a Szudtavidk 29,1 ezer km2-el s 3.408,0 ezer (79,3 %-ban nmet) lakossal (a szudtanmetekről ld. 245. trkp). Lengyelorszghoz kerl a 0,8 ezer km2 terletű s 171,6 ezer lakos (70 ezer lengyel, 10 ezer nmet, a tbbi cseh s szlovk) Olsa-terlet.

A maradk csehszlovk llam terlete 1939 elejn (200. trkp) 99,2 ezer km2, lakossga 10.278,2 ezer fő. Ezen bell az autonm Szlovkia terlete 38,4 ezer km2, lakossga 2.463,9 ezer fő (az 1939 mrciusban fggetlenn vl szlovk llam terlete 38,2 ezer km2, lakossga akkor 2.691,0 ezer). Az autonm Krpt-Ukrajna terlete 11,1 ezer km2, lakossga 552,4 ezer. Csehorszg (1939 mrciustl Cseh-Morva Protektortus) terlete 49,0 ezer km2, lakossga 7,0 milli, amelynek 96,3 %-a cseh. Az orszg terletn maradt 3,7 % (261,5 ezer) nmet nagyrszt Jihlava/Iglau, Brno/Brnn s Olomouc/Olmtz nyelvi szigeteinek terletn l.


201a) Morvaorszg etnikumai s dialektusai, 1926

A 26,8 ezer km2 terletű Morvaorszg lakossga 1921-ben (a 46,4 ezer idegent nem szmtva) 2.616,4 ezer fő. A lakossg 78,3 %-a (2.048,4 ezer) "csehszlovk". Hivatalos becsls szerint ennek 0,3 %-a (7,2 ezer) szlovk s 78,5 %-a (2.041,2 ezer) cseh.

Travnicek 1926-es nyelvjrsi trkpe szerint a morvaorszgi "csehszlovk" lakossg ngy nagyobb dialektust beszl: az orszg kzpső rszn a hankot (a tulajdonkppeni morvt), egy szles nyugati svban a csehhez, a Morva-medence terletn a szlovkhoz kzelebb ll nyelvjrst, mg a Troppaui Szilzia s a Tescheni Szilzia kztt, a Becva felső folysa fltt a lachot mint polonizlt cseh dialektust (a morva etnikumrl ld. 247c. trkp).

Az 547,6 ezer (20,9 %) nmet hrom nagyobb, a szomszdos terletekről tnyl tmbben helyezkedik el: a Morava felső folystl szakra (amely a Troppaui Szilzibl nylik t), a Morava s a Svitava kztt (a csehorszgi Szudtavidkről tnylva) s a Thaya vlgyben (amely a Cseh-erdő vidkről, illetve Ausztribl nylik t). Ezek mellett hrom jelentősebb nmet nyelvi sziget van Morvaorszgban: a brnni (56,9 ezer nmet), az iglaui (26,3 ezer) s az olmtzi (17,6 ezer).


 

 
 
  <<| előző trkp

200. Csehszlovkia 1939 elejn

>>| kvetkező trkp

202. Ostmark, 1938-1945

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk