EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
202. Ostmark, 1938-1945
 
   
Az egykori Osztrk-Magyar Monarchia 1938-tl Nmetorszghoz csatolt osztrk terletei a birodalom nvekedsvel prhuzamosan szerveződnek meg.

A 83,8 ezer km2-es s 6.650,0 ezer lakos Ausztria 1938. mrc. 13-i "jraegyestse" (197. trkp) s az ezt szentestő prilis 10-i npszavazs utn az orszg hivatalosan mjus 1-től lesz Ostmark nven a Nmet Birodalom rsze.

Csehszlovkia megcsonktsa (198. trkp) sorn a csehorszgi Szudtavidket hivatalosan 1938. nov. 20-n csatoljk Nmetorszghoz. Csehszlovkia vgleges felosztsa sorn 1939. mrc. 16-n a birodalom autonm terleteknt ltrehozzk a Cseh-Morva Protektortust. Hivatalosan ettől kezdve hasznljk az addigi Nmet Birodalom helyett a Nagynmet Birodalom elnevezst.

A megszerzett osztrk s cseh terleteket 1939. pr. 15-n a birodalom tartomnyokra (gau) osztsnak keretben tszervezik (197, 217. trkp). Ostmarkot, azaz Ausztrit nagyjbl az Osztrk Csszrsg 1914-es llapotnak megfelelően tartomnyokra osztjk. Bcs mint a birodalom "msodik fővrosa" nll tartomnyi rang sttuszt kap. Ugyanakkor a Szudtavidket felosztjk Poroszorszg, Bajororszg, Felső- s Als-Ausztria kztt: Felső-Ausztrihoz kerl a Cseh-erdő keleti rsze, Als-Ausztrihoz pedig Nmet-Dlmorvaorszg. Az gy megnvelt egykori Ausztrit nevezik Alpesi s Keleti tartomnyoknak (Alpen- und Ostgaus).

A Balkn-hadjrat (210. trkp) sorn 1941. pr. 14-n szerzi meg Nmetorszg s Olaszorszg Jugoszlvia nyugati szlovnlakta rszt. A terletet egy a Szvtl dlre hzd vonallal megfelezik: Olaszorszg kapja a dli mintegy 11,0 ezer km2-nyi rszt (elsősorban Dl-Kraint) 800 ezer lakossal, Nmetorszg az szaki mintegy 11,3 ezer km2-nyi terletet (Als- vagy Dl-Stjerorszg s szak-Kraina), ugyancsak mintegy 800 ezer lakossal.

A Nmetorszgnak jutott terletet nem szervezik nll tartomnny, hanem keleti rszből - az eredeti Als-Stjerorszg elnevezst feljtva - visszalltjk az Osztrk-Magyar Monarchia Stjerorszg tartomnyt, a nyugati rszt pedig Dl-Karintia nven Karintia tartomnyhoz csatoljk.

Olaszorszg beleegyezsvel Nmetorszg az j olasz Ljubljana tartomnybl (elsősorban Gottschee/Kocevje vidkről) "hazatelept" mintegy 15 ezer nmetet (az Als-Stjerorszgba teleptett kocevjei nmetek nagyrsze 1944-ben a partiznharcok ldozatul esik). A fggetlenn vl Horvtorszggal kttt 1942. okt. 6-i egyezmny rtelmben 19 ezer bosznia-hercegovinai nmetet teleptenek t a birodalom terletre.

Az ostmarki terletek nagysga s kzigazgatsi beosztsa majd Olaszorszg 1943 szeptemberi kapitulcijval vltozik jra jelentősen (212. trkp).


 

 
 
  <<| előző trkp

201. A megcsonktott Csehorszg, 1939

>>| kvetkező trkp

203. A Memel-vidk

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk