EMA » trkpek » Kztes-Eurpa » Kztes-Eurpa s a modern birodalmak (1926-1945)
206. A "litvn sv" problmja, 1939-1941
 
   
A Nyeman-knyk s Kelet-Poroszorszg hatrolta terlet a lublini uniig Litvnihoz tartozik, 1795-tl j-Kelet-Poroszorszg, 1807-tl a Varsi Nagyhercegsg, 1815-tl Orosz-Lengyelorszg rsze.

A 12,3 ezer km2-nyi, 52,3 %-os arnyval egyetlen litvn tbbsg Suwalki kormnyzsg (1897) 582,8 ezer lakosbl 5,2 % (30,5 ezer) nmet: a ksbbi "litvn sv" gerinct ad Wylkowyszki jrs 16,1 %-a (12,4 ezer), Wladislaww 10,5 %-a (7,2 ezer), Suwalki 7,9 %-a (7,3 ezer), Marijampole 5,4 %-a (6,2 ezer) protestns (nmet). Az 1923-as litvn npszmlls szerint Wylkowyszki 12,5 %-a (10,0 ezer), Sakiai 4,2 %-a (2,9 ezer), Marijampole 3,4 %-a (3,4 ezer) nmet.

Az 1919. jl. 18-i demarkcis vonal (a ksbbi Curzon-vonal Grodno fltti legazsa a nmet hatrig) lnyegben az etnikai vonalat kveti, az 1920. jl. 12-i litvn-szovjet bke hatra Grodno alatt hzdik (157. trkp). Lengyelorszg 1920-ban a kett kztti terletet megszllja. A demarkcis vonal 1939-ig hatrknt funkcionl.

Az 1939. aug. 23-i nmet-szovjet szerzds titkos zradkban az egsz egykori Suwalki kormnyzsg - Litvnia rszeknt, illetve dlnyugati lengyel rsze (a kt Curzon-vonal bezrta Suwalki-hromszg) Kelet-Poroszorszghoz csatolva - nmet rdekszfra. Szeptember 28-val Litvnia msfl lengyel vajdasg fejben szovjet rdekszfra lesz (204a. trkp), a Litvnihoz tartoz nmet kisebbsg (Wylkowyszki) Marijampoli terletet a Sesup fels folysig azonban a litvnok megkrdezse nlkl Nmetorszg kapja. Ez a "litvn sv" nem vrt gondot okoz a Szovjetuninak, amikor a megszerzett terletek litvn rszt Vilniusszal vissza kvnja adni Litvninak. Molotov 1939. okt. 3-i javaslata szerint rveszik Litvnit, hogy a vilniusi terlet visszaadsrt cserben mondjon le a "litvn svrl" Nmetorszg javra. A nmet fl ezt elutastja, a krds fggben, a sv litvn kzen marad.

Litvnia annektlsakor a Szovjetuni 1940. jl. 13-n ismt kezdemnyezi a problma rendezst. Augusztus 14-n kt v alatt fizetend 3,86 milli aranydollrt ajnl a "litvn sv" litvn (azaz immr szovjet) kzen hagysrt. Miutn augusztus 20-n a Litvnit megszll szovjet hadsereg bevonul erre a (nmet) terletre is, Nmetorszg 13 milli aranydollrt kr. Vgl az 1941. jan. 10-i Molotov-Schulenburg titkos jegyzknyv szerint a Szovjetuni 7,5 milli aranydollrt fizet (egynyolcadt sznesfmben) hrom hnap alatt (a Barbarossa-terv 1940. dec. l8-n letbelp). A szovjet fl maradktalanul eleget tesz fizetsi ktelezettsgnek.

A marijampoli "litvn sv" 1941-1944 kztt Ostland Reichskomissarithoz tartozik (a Suwalki hromszg tovbbra is Kelet-Poroszorszg rsze). A II. vilghbor utn (lnyegben a Curzon-vonalon fut 1938-as hatrt ismtelve) a "litvn sv" Litvnihoz, a Suwalki hromszg Lengyelorszghoz kerl (240. trkp).


 

 
 
  <<| előző trkp

205. Lengyelorszg felosztsa, 1939

>>| kvetkező trkp

207. A Sikorski-Benes konfdercis terv, 1942

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk