EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
223. Bukovina felosztsa, 1940
 
   
Ausztria az 1768-74-es orosz-trk hbor sorn az 1775. mj. 7-i konstantinpolyi konvencival kapja meg a trk vazallus Moldvtl (59a. trkp) Bukovint. nll kerletknt Galcihoz csatoljk (1786), majd 1849-től az Osztrk Csszrsg koronatartomnya. A saint-germaini bkvel (1919) kerl Romnihoz (ngy Lengyelorszgnak tlt kzsg kivtelvel), s 1920-ban csatoljk hozz Falticeni s Dorohoi megyt (183. trkp).

A Szovjetuni 1940. jn. 26-n ultimtumban kveteli Romnitl Bukovina (10,4 ezer km2) tadst is, s miutn nmet tiltakozsra megelgszik a terlet szaki rszvel (szakon 30,2 ezer, dlen 45,3 ezer nmet l), 28-n annektlja az 5,5 ezer km2-nyi szak-Bukovint (Cernauti, Storojinet, valamint Radauti egyrsze) 512,1 ezer, 90,6 %-ban rutn lakossal (a Campulungbl, Suceavbl s Radauti msik felből ll Dl-Bukovina 338,1 ezer lakosbl 64,3 % romn), tovbb a moldvai Dorohoi megye nyugati 240 km2-nyi hromszgt (Herta) 30,1 ezer romn lakossal.

szak-Bukovint s Hertt a Besszarbia felosztsakor (221a. trkp) nem Moldvihoz kerlő Hotyn ukrnok/rutnek lakta ktharmadnyi szaki terletvel (az sszesen 2,4 ezer km2-nyi Sucureni, Hotyni s Novoselitai jrsok) egyestve Csernovci kerlet nven Ukrajnhoz csatoljk (8,1 ezer km2). A szovjet hadjratban Romnia visszaszerzi (s 1920-hoz hasonlan ismt ltrehozza Nagy-Bukovint), de a hbor vgre vltozatlanul jra szovjet kzre kerl.


223a) Bukovina etnikai viszonyai, 1910, 1930 s 1970

Az etnikai soksznűsge miatt "Kis-Eurpnak" nevezett, a fővrossal egytt 12 kerletből ll Bukovina/Buchenland 794,9 ezer lakosbl (1910) 38,4 % rutn, 34,4 % romn, 12,0 % (nmet-) zsid, 9,2 % nmet, 4,5 % lengyel, 1,3 % (10,4 ezer) magyar, de tallhatk itt rmnyek, szlovkok, cignyok, lipovnok is. Czernowitz 48,4 %-os tbbsge nmet, maga a kerlet 55,3 %-ban rutn. A ngy szaki-szaknyugati kerlet (Kotzman, Waschkutz, Wiznitz, Zastawna) rutn, a hat dli s keleti (Suczawa, Storozynetz, Gurahumora, Kimpolung, Radautz, Sereth) romn tbbsgű.

Az 1930-as romn npszmlls szerint Bukovina 853,9 ezer lakosbl 44,5 % romn, 27,7 % rutn/ukrn, 10,8 % (92,5 ezer) zsid, 8,9 % (75,5 ezer) nmet, 3,6 % lengyel, 1,6 % hucul (rutn), 1,4 % (11,9 ezer) magyar. Az t megyből a hrom dli romn tbbsgű (Suceava 79,5 %, Campulung 61,3 %, Radauti 55,4 %), a kt rutn tbbsgű szakiban a romnok kisebbsgben vannak (Storojinet 33,9 %, Cernauti 25,7 %). A Bukovintl keletre fekvő kt moldvai megye kzl a dli Dorohoi 92,1 %-a, Hotyn 35,0 %-a romn.

A msodik vilghbor utn (1970) az ukrn Csernovci kerlet 844,9 ezer lakosbl 19,6 % romn, a romn Suceava megye 1,3 %-a rutn. Suceavban 1,7 ezer nmet, Csernovciban 37,2 ezer zsid l (dntően a fővrosban).


 

 
 
  <<| előző trkp

222. A kantonizlt Erdly terve, 1940

>>| kvetkező trkp

224. Magyarorszg terleti gyarapodsa, 1938-1941

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk