Magyarország 1938-41 között négy alkalommal összesen 79,1 ezer km2-el és 4.576,4 ezer lakossal gyarapszik, amivel 1937-ben 93,1 ezer km2-es területe 172,2 ezer km2-re nő.
Az 1938. nov. 2-i első bécsi döntéssel megkapja Szlovákia déli sávját és Kárpát-Ukrajna délnyugati részét (11,9 ezer km2, 869,3 ezer fő, köztük 86,5 % magyar). Csehszlovákia végleges felosztásakor 1939. márc. 14/18-án szerzi meg Kárpát-Ukrajna másik felét és egy kis darabot Szlovákiából (12,2 ezer km2, 496,0 ezer, köztük 12,7 % magyar). Az 1940. aug. 30-i második bécsi döntéssel jut hozzá Észak-Erdélyhez és a Máramaros-Körös vidékhez (43,6 ezer km2, 2.185,5 ezer, köztük 51,4 % magyar, 42,1 % román). Jugoszlávia felosztásakor 1941. ápr. 11/16-án szerzi meg Bácskát, a Baranyai háromszöget és a Murántúlt (11,4 ezer km2, 1.025,5 ezer, köztük 36,6 % magyar, 19,0 % német, 16,1 % szerb).
A megnövekedett Magyarország 14.683,3 ezer lakosából 77,5 % magyar. A 22,5 % (1937: 7,2 %) kisebbségből román 7,5 %, német 4,9 %, rutén 3,8 %, szlovák 1,8 %, szerb 1,6 %, zsidó és horvát 0,9-0,9 %.
224a) A délnémet ütközőállam terve, 1941
1 országhatár, 1914
2 országhatár, 1941
3 ütközőállam határa
4 német etnikum
A Balkán-hadjárat (210. térkép) küszöbén Németország a szerb Nyugat-Bánátot először Magyarországnak ígéri, majd Romániának szánja a hadbalépés fejében. Mivel Románia átengedi ugyan a csapatokat, de semleges marad, más megoldást keres. Hitler autonóm német-román tartomány létrehozását javasolja "[Savoyai] Jenő herceg állama" néven.
Göring térképrevitt (1941 elejéről származó) elképzelése a német kisebbségre támaszkodó délnémet ütközőállam létrehozásáról Magyarország revolverezése is a hadjáratban való részvétel érdekében, ugyanis akkor hoznák létre, ha részvétel nélkül csak átengedi a németeket.
A három országból (Románia, Jugoszlávia, Magyarország) kihasított államhoz tartozik a román és a jugoszláv Bánát, a Magyarországtól a mohácsi körzettel megtoldott szerb Bácska, a Baranyai háromszög, Baranya Péccsel (azaz Schwäbische Türkei jórésze)) és a Tisza-Maros szöge - vagyis lényegében az 1914-es Krassó-Szörény, Temes, Torontál, Bács-Bodrog és Baranya megyék. A 44,1 ezer km2 területű állam (1910) 2.747,0 ezer lakosából 29,1 % magyar, 25,0 % német, 21,4 % román, 16,1 % szerb.
A magyar hadsereg bevonulása a Bácskába megakadályozza a Göring-állam létrehozását. A szerb Bánát elvileg Szerbia részeként német megszállás és közigazgatás alá kerül (211. térkép).
|
|
|
