EMA » térképek » Köztes-Európa »
225. Bulgária területi gyarapodása, 1940-1941
 
   
Bulgária a második világháború alatt - San Stefano (66. térkép), a Balkán-háborúk (96, 102. térkép) és az I. világháború (189. térkép) után - negyedszerre tesz kísérletet Nagy-Bulgária (67. térkép) megteremtésére. Ennek során 1940-41-ben két alkalommal összesen 53,5 ezer km2-el és 2.070,0 ezer lakossal gyarapszik. Így az 1939-ben 103,1 ezer km2-es és 6.078 ezer lakosú ország területe 1941-ben 156,7 ezer km2, amelyen 8.482 ezer lakos él.

A Szovjetunió 1940-es Romániával szembeni annexiója (221. térkép) és a második bécsi döntés (224. térkép) árnyékában a szeptember 7-i craiovai bolgár-román egyezmény értelmében megkapja a dél-dobrudzsai Quadrilatére 7,7 ezer km2-nyi területét mintegy 320 ezer lakossal (Tuturkan, Balcik városokkal).

A Balkán-hadjárat (210. térkép) eredményeként, illetve a hadjáratban való részvétel jutalmaként 1941 júl. 4-én annektálja (211. térkép) az 1919-ben elcsatolt timoki sávot, Kelet-Moráviát az 1878-as berlini kongresszuson Szerbiának juttatott Pirot és Vranja városokkal (és beleértve természetesen a szintén 1919-ben Szerbiához csatolt Caribrodot és Boszilgradot).

Ugyancsak ekkor annektálja a szerb Vardari Macedónia legnagyobb részét: Egri/Kriva-Palanka, Kumanovo, Skopje, Kacanik, Istip, Veles, Prilep, Bitolja, Krusevo és Resen helységekkel. Értelemszerűen visszakapja Pirini Macedónia strumicai kiszögellését is (265. térkép).

Az Ohridi-tó partjának egy rövid szakaszát megszerezve a bolgár uralom eléri az Adriai-medencét. Bulgária kezére jut Ohrid is, az egykori nyugat-bolgár birodalom (323a. térkép) fővárosa és a hajdani autokefál bolgár ortodox egyház vallási központja, aminek megtartása fejében az Albániát kelet felé növelni szándékozó Mussolini kész lett volna átengedni az erősen elszerbesedett Nist és Leskovácot. Ezeket viszont Bulgária utasítja vissza.

Így a felosztott Jugoszláviából összesen 28,0 ezer km2-nyi területtel és 950 ezer lakossal részesedő Bulgária egy nyugati sáv és a görög kézen maradó délnyugati részek kivételével lényegében Macedónia egész bolgárlakta területét visszaszerzi.

Ugyanekkor csatolja el a Balkán-háborúban kapituláló Görögországtól Görög-Macedónia Struma/Strymontól keletre eső területét (Seres, Drama, Kavalla városokkal), Nyugat-Trákiát (Xanthi, Dedeagac/Alexandropulosz, Gumurdzsina/Komotini, Dimotika/Dydmotichon városokkal), Thaszosz és Szamothraké szigetét, valamint a kis lerin/florinai háromszöget a Kis-Preszpa és a Vegoritida-tó között. Ezek az összesen 17,8 ezer km2 nagyságú és 800 ezer lakosú területek már kivétel nélkül görög etnikumúak vagy nagymértékben hellenizálódtak.

A II. világháború végeztével a vesztes Bulgária összes háborús hódítását elveszíti, a dél-dobrudzsai négyszög kivételével.


 

 
 
  <<| előző térkép

224. Magyarország területi gyarapodása, 1938-1941

>>| következő térkép

226. Albánia területi gyarapodása, 1941

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék