A Balkán-hadjárat (210. térkép) után Jugoszlávia felosztása (211. térkép) során az olasz-német határrendezés eredményeként - az Olaszországgal az 1939 áprilisi megszállás (210a. térkép) óta formailag perszonálunióban lévő - Albánia északnyugaton az Olaszországgal ekkor ugyancsak perszonálunióba kerülő (és másutt területi kárpótlásban részesülő) Montenegrótól megkapja a Shkodrai-tó és a tengerpart közötti albánlakta sávot (Ulcin) és a tótól északra egy ugyancsak jelentős albán etnikumú vékony sávot Podgoricától keletre.
Legnagyobb területi nyereségre északkeleten tesz szert: Szerbiából megkapja egész Koszovót (Pristinával) és Metohiját (Ipekkel), alatta Nyugat-Macedónia széles sávját Prizrentől Tetovón, Gostivaron és Kicevon át az Ohridi-tóig. Maga Ohrid városa a Vardari Macedónia megszerzésével szomszéddá váló Bulgáriáé lesz (225. térkép). Végül megkapja a Nagy-Preszpa körzetét is (Resen, Ljubojno), déli határainál pedig Görögországból az albánok által is lakott epiruszi Dél-Csamuriát Parga kikötőjével.
A 27,5 ezer km2 területű és 1938-ban 1.063,9 ezer lakosú Albánia összesen 8,0 ezer km2-el és 350 ezer lakossal gyarapszik.
A protektor Olaszország 1943 szeptemberi kapitulációja után az egész országot német csapatok szállják meg, a világháború végével pedig hódításait elveszíti.
226a) Az új albán területek etnikai összetétele
Az 1921-es jugoszláv népszámlálás (179, 180. térkép) térképre vitt adatai szerint északkeleten jelentős albán többségi etnikum a határokon kívül marad, ugyanakkor Debartól keletre, illetve a Nagy-Preszpa körzetében hozzájut albánok által alig lakott területekhez is.
226b) Nagyalbán területi igények, 1939
1 országhatár, 1939
2 országhatár, 1941
3 nagyalbán igény
A brit külügyminisztérium 1942-ben készült térképe (amely Albániához sorolja a koszovói Mitrovicát is) szerint a nagyalbán igények nagyvonalúan követik az albánlakta területek határát, jónéhány stratégiai fontosságú ponton túllépve azokon.
Az albán igények elsősorban a bolgár törekvésekkel, illetve az 1941-ben létrejött albán-bolgár határral ütköznek. A brit külügyminisztérium sem tudja e követeléseket akceptálni, sőt az 1941-es határokat sem. Egy kis jobbparti sávot hajlandó átadni a Buna torkolatánál, valamint a Fekete-Drin mentén (visszadva az I. világháború után elcsatolt prizreni négyszöget).
|
|
|
