229a) Szovjet partizánharc Leningrád körzetében, 1941-1942
A decemberre körülzárt (215a. térkép) Leningrád körzetében, Kelet- és Nyugat-Belorussziában, Szmolenszk vidékén, a brjanszki erdőben működő (összesen 120 ezer főnyi) helyi partizánerőket 1942 májusától a moszkvai Partizánmozgalom Központi Törzse irányítja. Az 1943 végére 350 ezer fehérorosz partizán Belorusszia felét ellenőrzi, az ukrajnai partizánok száma közel 200 ezer. A szovjet területek felszabadítása után 1944-ben az 1.933 ezres partizánhaderőt besorolják a Köztes-Európában támadó reguláris egységekbe.
229b) Partizánharc Lengyelországban, 1941-1944
A londoni kormány 1944-re 390 ezres Honi Hadserege elsősorban a Főkormányzóságban harcol. Kelet-Lengyelországban (Wilno, Nowogródek, Polézia, Volhínia) átfedi egymást a lengyel és belorusz partizántevékenység. A lengyel-szovjet kapcsolatok 1943. ápr. 26-i megszakítása után az 1944-re 50-60 ezres kommunista partizánhaderő a szovjet hadsereg támogatásával Chelmben kormányt alakít (1944. júl. 21.). A németek leverik az 1944. aug. 1-okt. 2-i varsói felkelést, a londoni kormány kísérletét az erőviszonyok megfordítására (200 ezer halott). A Szovjetunió 1945. jan. 5-én elismeri a kommunista kormányt, felszabadítja a lerombolt Varsót. A Honi Hadsereg 1947-ig harcol a szovjet megszállás ellen.
229c) Románia átállása, 1944
A Chisinau-Iasi irányú szovjet támadás megindulása (augusztus 20.) után a Mihály király vezette augusztus 23-i államcsíny eltávolítja Antonescut. A másnapi német támadást a Németországnak és Magyarországnak hadat üzenő ellenállás megtöri, a szovjet hadsereg augusztus 31-én harc nélkül bevonul Bukarestbe. Az átállás végképp eldönti Köztes-Európa sorsát: Németország azonnal kivonni kényszerül csapatait a Balkánról. Románia 12 hadosztállyal vesz részt a Magyarország és Németország elleni háborúban.
229d) Jugoszlávia felszabadítása, 1944-1945
A szétvert hadsereg egységeiből D. Mihajlovic ezredes szervezte (csetnik) ellenállás 1943-ra meggyengül. A kommunista párt J. B. Tito vezette fegyveres harca során 1942 novemberében Bihacon Jugoszláv Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ) néven partizánparlament, egy év múlva kommunista kormány alakul. Az 1943 március végétől brit, 1944 elejétől szovjet támogatásban is részesülő, 1944 nyarán közel 400 ezres partizánhadsereg Macedónia, Szerbia, Dalmácia, Montenegró, Hercegovina nagyrészét felszabadítja. Az 1944 szeptemberétől a belgrádi hadműveletekben résztvevő szovjet csapatokat a háború végeztével kivonják Szerbiából.
|
|
|
