EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
230. Az eurpai orszgok embervesztesge a II. vilghborban
 
   
A vilghbor sorn Eurpa (a Szovjetunival) lakossgnak 7,5 %-a: 38.930 ezer ember hal meg. Legnagyobb vesztesg abszolt rtelemben az eurpai Szovjetunit ri 20.600 ezer fővel (a lakossg 15,1 %-a), a lakossghoz viszonytott legnagyobb vesztesg Lengyelorszgot 16,4 %-al (5.600 ezer fő), de magas Jugoszlvi (11,2 % = 1.700 ezer) s az I. vilghbor utn jra kivrző balti orszgok is (sztorszg 12,7 % = 144 ezer, Litvnia 12,0 % = 302 ezer, Lettorszg 10,7 % = 209 ezer). Abszolt rtelemben kiemelkedő Nmetorszg 7.050 ezres (9,5 %) vesztesge. Franciaorszg 600 ezer fő (1,4 %). Kztes-Eurpban klnsen sjtja mg a hbor Csehszlovkit (468 ezer = 3,1 %), Romnit (460 ezer = 2,4 %) s Magyarorszgot (420 ezer = 4,7 %).


230a) Katonai embervesztesg a II. vilghborban

A kontinens 18.798 ezres katonai vesztesgből (az sszes embervesztesg 48,3 %-a) abszolt rtelemben (13.600 ezer) s viszonylagosan (10,0 %) kiemelkedik az eurpai Szovjetuni. Utna Nmetorszg szenvedi el a legnagyobb vesztesget 3.250 ezer fővel (4,4 %). Kztes-Eurpa orszgai kzl arnyban s nagysgban kiemelkedő Jugoszlvia (2,0 % = 300 ezer), Magyarorszg (1,6 % = 300 ezer) s Romnia (1,0 % = 200 ezer) katonai vesztesge, de arnyaiban magas Finnorszg is (2,3 % = 86 ezer).


230b) Nmet hadifoglyok az eurpai orszgokban, 1945

A 11.094 ezer (ebből 4 milli a kapitulcis) nmet hadifogolybl nyugati fogsgba esik 7.745 ezer, keletibe 3.349 ezer. A hadifogsgban meghal 1.211 ezer (10,9 %): nyugaton 28,2 ezer (Franciaorszgban 21,9 ezer), azaz 0,4 %, keleten 1.182,9 ezer (a Szovjetuniban 1.094,3 ezer), azaz 35,3 %.

A trkp az 1945-s hadifogolycserk utn kialakult helyzetet brzolja. Nyugaton Hollandia, Belgium, Luxemburg nem ejt foglyot, Franciaorszg csak 245 ezret. Az Egyeslt llamok 3.800 ezer nmet hadifoglybl tad Franciaorszgnak 667, Belgiumnak 31, Luxemburgnak 5 ezret (az USA-ban 3.097 ezer marad). Anglia 3.700 ezer foglybl tad Belgiumnak 33, Franciaorszgnak 25, Belgiumnak 7 ezret. A keleti fronton Jugoszlvitl (194 ezer) eltekintve csak a Szovjetuni ejt 3.155 ezer hadifoglyot. Ebből tad Lengyelorszgnak 70, Csehszlovkinak 25 ezret. A győztesek kzl nem ejt s nem vesz t hadifoglyot Norvgia, Dnia, Grgorszg, Albnia. A semleges orszgok kzl Svdorszg 3 ezer, Spanyolorszg 1,4 ezer nmet katont internl.

A moszkvai klgyminiszteri konferencia 1947. pr. 23-i dntse szerint 1948 vgig az sszes hadifoglyot szabadon kell engedni. A Szovjetunibl s Lengyelorszgbl 1950-ig trnek haza (a Szovjetunibl 28,5 ezer 1951-1956 kztt).


 

 
 
  <<| előző trkp

229. Felszabadt harcok Kztes-Eurpban, 1941-1945

>>| kvetkező trkp

231. Npmozgsok Eurpban a II. vilghbor nyomn, 1945-1952

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk