Nagy-Németország tartományi (Ausztriában országos) választásaira Ausztriát leválasztják Németországról és utóbbi elveszti keleti területeit. A választásokon az 1945. jún. 10-i rendelet szerint csak demokratikus pártok indulhatnak: Németországban a Kereszténydemokrata Szövetség (CDU; Bajorországban Keresztényszociális Szövetség/CSU), a Szabaddemokrata Párt (FDP; illetve Demokratikus Néppárt/DVP, valamint Liberális Demokrata Párt/LDP), a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kommunista Párt (KPD), Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP), a Szocialista Párt (SPÖ) és a Kommunista Párt (KPÖ). Németország szovjet zónájában 1945. jún. 14-én a demokratikus pártok (SPD, KPD, CDU, LDP) népfrontjellegű blokkot alakítanak, az SPD és a KPD az 1946. ápr. 19-22-i kongresszuson Német Szocialista Egységpárt (SED) néven egyesül, döntően befolyásolva a választásokat. A választásokon (Saar-vidék nélkül) a 43.289 ezer jogosult 78,7 %-a vesz részt: Ausztriában 93,3 %, Nagy-Berlinben 92,3 %, Németország szovjet zónájában 90,7 %, nyugati zónáiban 77,5 %.
Ausztriában (1945. nov. 25.) első a Néppárt 49,8 %-al a szocialisták (44,7 %) előtt, a kommunisták 5,5 %-ot kapnak. Németország szovjet zónájában (1946. okt. 20.) a Szocialista Egységpárt 47,5 %-al győz a liberális demokraták (24,6 %) és a CDU (24,3 %) előtt. A nyugatnémet zónákban (1946 október-1947 október) 36,8 %-al első a Szociáldemokrata Párt a 35,5 %-os CDU/CSU előtt. A kommunisták 9,6 %-ot, a szabaddemokraták (FDP/DVP) 9,5 %-ot kapnak. Nagy-Berlinben (1946. okt. 20.) a Szociáldemokrata Párt 48,7 %-al győz a CDU (22,2 %) és az Egységpárt/SED (19,8 %) előtt (liberális demokraták 9,3 %).
A kommunista Egységpárt/SED győz a keletnémet szovjet zóna öt tartományában (43,9-49,5 %), Nagy-Berlinben harmadik. A KPD a nyugatnémet zónákból legjobban Észak-Rajna-Vesztfáliában (14,0 %), leggyengébben Schleswig-Holsteinben (4,7 %) szerepel. Az osztrák kommunisták legjobb eredményüket Karintiában (8,1 %) és Bécsben (7,9 %), a leggyengébbet Tirolban (2,2 %), Vorarlbergben (2,5 %) és Felső-Ausztriában (2,6 %) érik el. Az SPD/SPÖ és a KPD/KPÖ együttes szavazata Ausztriában és a nyugatnémet zónákban eléri a SED szovjet zónabeli eredményét: Ausztriában 28,8-65,0 % (legalacsonyabb Tirolban, legmagasabb Bécsben), a nyugatnémet zónákban 27,9-53,5 % (legalacsonyabb Hohenzollern-Württembergben, legmagasabb Hamburgban és Hessenben) között mozog. Nagy-Berlinben az SPD és a SED 68,5 %-ot kap.
A németországi szovjet zóna 1949. máj. 15-16-i választásán csak a januárban bolsevizált SED vezette demokratikus blokk (később Nemzeti Front) indul, s "igennel" vagy "nemmel" lehet szavazni. Magas részvétel (95,2 %) és érvénytelen szavazat (863,0 ezer = 6,6 %) mellett 33,9 % a "nem" aránya (4.080,3 ezer). Az NDK 1950. okt. 19-i első választásán (98,5 %-os részvétel, 0,1 % érvénytelen szavazat) a Nemzeti Front 99,7 %-al győz (ellenszavazat 35,5 ezer = 0,3 %).
|
|
|
