Az 1989-es népszámlálás szerint az ország etnikai homogenitása tovább nő: a 4.974,4 ezer lakos 93,6 %-a finn. A 12 tartomány közül csak Vaasa (77,2 %) és Uudenmaa (87,7 %) nem homogén finn etnikumú.
A 6,4 %-nyi kisebbség közül 6,0 % (296,8 ezer) svéd (154. térkép) aránya az 1880-as 14,3 %-ról (294,9 ezer) már 1940-ig 9,6 %-ra csökken (bár száma 354,0 ezer fővel ekkor tetőzik). Az Áland-szigetek (22,9 ezer = 94,6 %) mellett zöme Uudenmaában (139,9 ezer = 11,3 %) és Vaasában (100,6 ezer = 22,6 %) él. Az oroszok száma 3,1 ezer (arányuk 1910-ben tetőzik 0,3 %-al, illetve 1930-ban 8,2 ezer fővel). A lappok száma 1,7 ezer (1950: 2,3 ezer = 0,6 %).
237a) Parlamenti választás Finnországban, 1991
1 Finn Centrumpárt
2 Nemzeti Koaliciós Párt
3 Finn Szociáldemokrata Párt
4 egyéb
A háború után a hagyományos politikai erők - Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Koalíciós Párt, Agrárszövetség (1965-től Finn Centrumpárt), Haladó Párt (1951-től Finn Néppárt, 1966-tól Liberális Néppárt), Svéd Néppárt - riválisa lesz az 1944-ben alakuló kommunista töltetű Finn Népi Demokratikus Szövetség (1945-ben 23,5 %-al második).
A kommunizmus bukása és a "finnlandizáltság" megszűnése utáni 1991-es választáson a 4.060,8 ezer jogosult 69,0 %-a vesz részt. A (svédpárti Álandtól eltekintve) szoros választáson a szociáldemokrata párt elveszíti elsőségét. A 24,8 %-al (1987: 17,6 %) és 55 mandátummal győztes Centrumpárt Lappföldtől Oulun át Közép-Finnországig minden tartományban első. A 22,1 %-al (48) második szociáldemokrata párt győz Turun-Porin, Hämee és a délkeleti Kymen tartományban (Viipuri maradéka). A 19,3 %-al (40) harmadik Nemzeti Koalíciós Párt Uudenmaa tartományban és a fővárosban első. A Baloldali Szövetség az FNDSZ nyolcvanas évekbeli hanyatlását (1987: 9,4 %) megállítva 10,1 %-ot (19) ér el. A Svéd Néppárt 5,5 %-a (11) a folyamatos visszaszorulás (1972: 5,4 %) megállását jelzi.
237b) A Baloldali Szövetség választási eredménye, 1991
1 - 1 %
2 1- 5 %
3 5-10 %
4 10-15 %
5 15-20 %
A Baloldali Szövetség az országos 10,1 %-on belül legjobb eredményt a ritkán lakott Lappföldön (19,8 %) és Ouluban (16,0 %), legrosszabbat a karéliai maradékrészeken és Vaasában ér el (4-6 %).
|
|
|
