EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
244. Csehszlovkia helyrelltsa a II. vilghbor utn
 
   
A Szvetsgesek gyorsan elfogadjk a Mnchennel (1938-39) felosztott Csehszlovkia teljes helyrelltsnak elvt, E. Benes londoni emigrns kormnyt az llam folytonossgnak kpviselőjeknt ismerik el. Szlovkiban 1943 augusztustl a Demokrata Prtbl (az Agrrprt utda) s a kt munksprt egyeslsvel ltrejtt Szlovk Kommunista Prtbl ll Szlovk Nemzeti Tancs vezetsvel fegyveres ellenlls indul. Csehorszgban az 1945. mj. 5-i prgai felkels a szovjet hadsereg 9-i bevonulsig tart.

A londoni s moszkvai emigrci 1945. mrc. 22-i megegyezse utn a ngy cseh (Npprt, Benes Nemzeti Szocialista Prtja, SZDP, CSKP) s kt szlovk (SZlKP, DP) prt pr. 5-i kassai kormnyprogramja az llamalkot cseh s szlovk nemzet egyenrangsgnak deklarlsa mellett a kollektv bűnssg elve szellemben rgzti a magyarok kiteleptst is Szlovkibl.

A szovjet dntőbrskodssal 1945. jn. 21-n kttt csehszlovk-lengyel szerződs Teschen s Orava/Spis krzetben az 1919-1924-es llapotot (165. trkp) lltja helyre. Az 1945. jn. 29-i csehszlovk-szovjet szerződssel a Szovjetuni elcsatolja Krpt-Ukrajnt. Az 1947. febr. 10-i prizsi magyar bke a pozsonyi hdfő kivtelvel a trianoni hatrokat lltja helyre (249b. trkp). Az orszg terlete 140,5-ről 127,9 ezer km2-re cskken.

A szovjet s amerikai csapatok kivonsa utn krvonalazd polgri demokratikus restaurcit a CSKP 1948. febr. 20-25-i llamcsnye szaktja flbe. Az orszgban kommunista diktatra jn ltre.


244a) Csehszlovkia megszllsa, 1968

A kommunista diktatra, az elmaradt szlovk autonmia s a gazdasgi problmk miatti elgedetlensg a CSKP-t 1968. jan. 5-n vezetővltsra s Alexander Dubcek alatt vatos reformokra knyszerti, a szovjet ktelkek elismerse mellett. A kommunista prt hatalmnak megrendlse miatt a Varsi Szerződs megszllja az orszgot.

A "Duna" hadművelet sorn a Szovjetuni, az NDK, Lengyelorszg, Magyarorszg s Bulgria 600 ezres hadserege 1968. aug. 21-n harc nlkl bevonul Csehszlovkiba (Romnia nem vesz rszt, Albnia az 1961-től megromlott albn-szovjet viszony betetőzseknt szeptember 12-n formlisan is bejelenti kilpst a szvetsgből). Az augusztus 26-i moszkvai dikttum alapjn a korbbi reformvezets restaurlja a kommunista diktatrt. A szovjet hadsereg - formailag az 1968. okt. 19-i csehszlovk-szovjet egyezmny alapjn - 1991-ig az orszgban marad.

Az esemnyek hatsra s szovjet nyomsra az 1968. okt. 30-i trvny a szlovk nemzetet llamalkot, Szlovkit tagllami rangra emeli. A fdercis trvny 1969. jan. 1-i letbelpsekor Pozsonyban kikiltjk a Szlovk Szocialista Kztrsasgot.


 

 
 
  <<| előző trkp

243. Orszggylsi vlaszts Lengyelorszgban, 1947

>>| kvetkező trkp

245. Nmetek Csehorszgban, 1921 s 1970

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk