A magyarországi Kárpátaljára (Bereg, Máramaros, Ugocsa és Ung megyék nagyobbik részére) az I. világháború végén igényt tart Ukrajna, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia, a Ruszin Nemzeti Tanács autonómiát követel, részének tekinti a Nyugat-Galíciai Ukrán Köztársaság. A csehszlovákok 1919 januárjában megszállják, s a május 8-i "csatlakozás" után a saint-germaini béke Padkarpatska Rus néven (12,1 ezer km2, 572,0 ezer lakos) Csehszlovákiának ítéli. Az 1918-as szerződésben rögzített és most előírt autonómiát nem kapja meg. Az 1921-es határrendezéssel Romániától hozzákerül a velka palata/nagypalágyi kiszögellés (2,4 ezer fő), Romániához Valea-Seaca és Valea-Francisc kis területei Királyháza, illetve Técső alatt (4,4 ezer lakos). Határát az 1928/30-as véglegesítéssel Szlovákia felé tolják.
A müncheni döntéssel 1938. okt. 8-án autonómiát kap. A novemberi bécsi döntéssel Magyarország annektálja az etnikai határnak (Nagyszőllős-Técső kivételével) megfelelő 1,5 ezer km2-es délnyugati részt (Ungvár, Munkács, Beregszász) 173 ezer lakossal (Csehszlovák-Kárpátalja székhelye Huszt lesz), majd 1939 márciusában a maradékot (a március 14-én Volosin páter vezetésével függetlennek proklamált és Romániának felajánlott Kárpát-Ukrajna 18-ig "áll fenn"). Belső határmódosítással (1939. ápr. 7.) a Nagyszőllős-Técső sávot Magyarországhoz csatolják. A szovjet hadsereg 1944 októberében elfoglalja, a november 26-án deklarált "újraegyesülést" (a X-XI. században a Kijevi Ruszhoz tartozott) az 1945. jún. 29-i szovjet-csehszlovák egyezmény szentesíti, s 1946. jan. 22-én Ungvár/Uzsgorod fővárossal Ukrajna Kárpátontúli területe lesz. Kárpátalja 1991. júl. 14-én deklarálja autonómiáját Ukrajnán belül (máig nem kapta meg).
246a) Kárpátalja etnikai viszonyai, 1910, 1930 és 1989
A későbbi területre kivetítve 1910-ben 626,0 ezer lakos 54,0 %-a rutén, 28,0 %-a (175,3 ezer) magyar. A 13 járásból 11 rutén. Magyar többségű a Beregszászi (95,4 %) és Nagyszőllősi (58,1 %), jelentős magyar kisebbség él az Ungváriban (38,1 %) és Munkácsiban (30,0 %).
Az 1930-ban 709,1 ezer lakosból 63,0 % rutén, 15,4 % (109,5 ezer) magyar, 12,9 % (91,3 ezer) zsidó. A 12 járásból 10 abszolút, Uzhorod 48,8 %-os rutén többségű (32,3 % magyar), a Berehovói 71,3 %-ban magyar. Uzhorod város 24,7 %-a rutén (31,7 % "csehszlovák", 23,3 % zsidó, 17,8 % magyar), Mukacevo 36,0 %-a zsidó (26,3 % rutén, 22,5 % magyar).
Az 1989-ben 1.245,6 ezer lakosból 78,4 % rutén, 12,5 % (155,7 ezer) magyar, 4,0 % orosz (zsidó 2,5 ezer). A 13 járásból 12 abszolút rutén többségű. A 66,9 %-ban magyar Beregszászi mellett jelentős magyar kisebbség él a Nagyszőllősi (24,8 %), Ungvári (18,3 %) és Munkácsi (10,4 %) járásban. Uzsgorod város 69,8 %-ban rutén (14,3 % orosz, 7,9 % magyar), Mukacsevo 70,2 %-ban (14,9 % orosz, 8,1 % magyar).
|
|
|
