EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
25. Zsidk Kztes-Eurpban, 1897/1910
 
   
A szzadforduln a 8.690 ezer eurpai zsid hromtde (5.190 ezer) l az Orosz Birodalomban, kzel negyede (2.069 ezer) az Osztrk-Magyar Monarchiban, 15 %-a Nyugat-Eurpban.

Oroszorszgban II. Katalin 1791. dec. 23-i rendelete hozza ltre (az 1835-s vglegesti) a Lengyelorszg felosztsbl juttatott nyugat-oroszorszgi terletek 24 kormnyzsgnak - a tz Visztulai (Suwalki, Lomza, Plock, Vars, Siedlce, Lublin, Radom, Kielce, Piotrkw, Kalisz), a ht fehrorosz (Kovno, Vilna, Grodno, Minszk, Vityebszk, Mogiljov, Volhnia), hat nyugat-ukrajnai (Csernyigov, Poltava, Kijev, Jekatyerinoszlav, Taurida, Herszon) s a Beszszarbiai - terletn a Zsid Elklntett Krzetet. Statutuma (1804) szerint zsidk csak ezen bell lhetnek.

Az 1897-es npszmlls idejn mintegy 4,8 milli zsid l itt, az 5.063,2 ezres oroszorszgi zsidsg 94,0 %-a (az eurpai kzel hromtde). Arnyuk legnagyobb a Varsi (18,1 %), Grodni (17,3 %), Siedlcei, Piotrkwi s Minszki (15,8-15,8 %), valamint a Lomzai (15,7 %) kormnyzsgokban. Koncentrcija legmagasabb a Grodni kormnyzsg Bialystoki (28,8 %), Breszti (21,0 %) s Grodni (20,1 %), a Varsi kormnyzsg Varsi (28,2 %), a Piotrkwi kormnyzsg Ldzi (25,1 %), a Herszoni kormnyzsg Odesszai (24,6 %), a Kijevi kormnyzsg Berdicsevi (23,3 %), a Minszki kormnyzsg Minszki (22,9 %), a Vityebszki kormnyzsg Vityebszki (22,8 %) s Dvinszki (20,2 %), a Siedlcei kormnyzsg Bielski (22,7 %), a Vilni kormnyzsg Vilnai (21,9 %), a Mogiljovi kormnyzsg Mogiljovi (21,6 %) s a Lublini kormnyzsg Lublini (20,0 %) jrsban.

Az Elklntett Krzetet az oroszorszgi zsidsg emanciplsval (s a szzad elejtől felerősdő pogromokkal) prhuzamosan az ideiglenes kormny szmolja fel 1917-ben (mikzben a terlet jelentős rszt elcsatoljk).

Az Osztrk-Magyar Monarchiban az izraelitk arnya legmagasabb Bukovinban (12,9 %), Galciban (10,9 %), az rks tartomnyok kzl Als-Ausztriban (5,7 %). Magyarorszg lakossgnak 5,0 %-a (911,2 ezer) izraelita, arnyuk legmagasabb a kelet-magyarorszgi megykben (Mramaros 18,4 %, Bereg 14,2 %, Ugocsa 12,9 %, Ung 10,9 %), valamint a fővrosban (23,1 %). A Romn Kirlysgon bell arnyuk Moldvban 10,6 %, Muntniban 2,3 %. A Trk Birodalom eurpai rszn (1896) 118,1 ezer (2,3 %) zsid l, ezen bell Szalonikiben 43,4 ezer (4,2 %), Isztambulban 45,3 ezer (5,0 %).


25a) Zsidk Eurpban, 1983

A vilghbork, pogromok, npirts (219. trkp) s a tmeges emigrci utn a kontinens zsidsga (beleszmtva egsz Szovjetunit s Trkorszgot) 1983-as nbecsls szerint 3,6 millira cskken. Legnagyobb szmban a Szovjetuniban (2,2 milli), Franciaorszgban (700 ezer) s Angliban (385 ezer) lnek, arnyuk 1 % alatt marad.


 

 
 
  <<| előző trkp

24. A Volgai Nmet Kztrsasg, 1918-1941

>>| kvetkező trkp

26. Zsidk a lengyel terleteken, 1897/1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk