A mai Koszovó - a szerbek egyik eredeti lakóhelye (172a. térkép) - az albán Drin-alföldre nyíló, hegykoszorú (Sar, Kopanik, Crna, Mokra, Albán-Alpok) övezte területe 1878 előtt Üsküb/Skopjéval együtt a Prizreni mutessariflik része (64. térkép). Történelmi tájai a Pristina központú Koszovopolje/Rigómező a Sitnica (az Ibar mellékfolyója), valamint a Pec központú Metohija a Fehér-Drin völgyében.
Az 1878-as berlini rendezés (65. térkép) után a Skopje székhelyű Koszovói és a Monastiri vilajethez tartozik. A Balkán-háborúk után Koszovó Szerbiához, Metohija Montenegróhoz kerül (96, 99, 106. térkép). Az I. világháború után Szerbia Koszovó mellé Metohiját is elcsatolja Montenegrótól, s Macedóniával együtt Dél-Szerbia néven kormányozza (174. térkép). Az 1929-es rendezés (178. térkép) nyomán Metohija a Zetai bánsághoz kerül (azaz vissza Montenegróhoz), Koszovó a Vardarihoz (azaz Szerb-Macedónia keretében marad). Jugoszlávia 1941-es felosztása során mindkét területet Albánia kapja meg (211. térkép). A II. világháború után (252. térkép) Kosmet, majd 1969-től Koszovó néven Szerbia 10,9 ezer km2 területű - legelmaradottabb (255a, 255b. térkép) - autonóm tartománya.
Az 1989. márc. 28-i szerb alkotmány a terület autonómiáját - szerb katonai megszállás mellett - felszámolja. Koszovó a szerb elnyomás ellenében 1990. júl. 2-án deklarálja szuverenitását, szept. 7-én elválását Szerbiától, majd 1991. szept. 22-én kikiáltják Koszovó Köztársaságot (289. térkép). A szeparatista törekvéseket a szomszédos Albánia támogatja, a tradicionális nagyalbán igények Koszovó nagyrészét is átfogják (98, 192, 226b. térkép).
257a) Albánok Koszovóban, 1921 és 1981
A már a XIX. században is albánok lakta (16. térkép) Koszovó 1981-től Jugoszlávia tűzfészke, nem utolsósorban az egyedülálló népességrobbanás miatt, aminek következtében az országosan nemzetiségnek (azaz nem államalkotó nemzetnek) minősített albán kisebbség gyakorlatilag teljesen kiszorítja az uralkodó szerb nemzetet (őshazájából).
Az 1921-es népszámlálás szerint a 10,4 ezer km2-nyi terület (Koszovó, Metohija, Prizren és Zvecan kerület, a Skopjei kerület Kacanik járása) 438,0 ezer lakosának 66,4 %-a albán, 25,7 %-a (112,4 ezer) szerb. A Kosovsko-mitrovicai járás kivételével az albánok mindenütt a lakosság abszolút, illetve túlnyomó többségét teszik ki.
Az 1981-es népszámlálás szerint az autonóm Koszovó 1.584,6 ezer lakosának 77,5 %-a albán. A II. világháború után csatolt szerb Leposavic (88,7 % szerb) kivételével az albánok mindenütt a lakosság abszolút többségét alkotják. A szerbek aránya 13,2 % (209,8 ezer), legnagyobb számban Pristinában (44,2 ezer = 20,9 %), T. Mitrovicában (25,9 ezer = 24,6 %), Gnilanéban (19,3 ezer = 23,0 %) és Urosevacban (18,6 ezer = 16,4 %) találhatók.
|
|
|
