EMA » trkpek » Kztes-Eurpa » Kztes-Eurpa mint szovjet vdzna (1945-1989)
258. A Novipazri szandzsk felosztsa
 
   
A Novipazri szandzsk terlete - egytt Koszovval - a kzpkorban a szerbek egyik fő lakterlete (172a. trkp), az itt ltrejtt Raska pedig a modernkori szerb llamisg egyik előzmnye (99a. trkp). Egszen 1913-ig a Trk Birodalom rsze, gy terletn jelentős muzulmn lakossg l.

A XVIII. szzadban a Boszniai pasalik s a Rumliai vilajet kztt felosztott Szandzsk 1878 kszbn a Boszniai vilajet rsze (64. trkp). A san-stefani bkben (66. trkp) ugyan Szerbia s Montenegr - rgi hajukat teljestve - jrszt felosztjk egyms kztt, azonban az 1878-as berlini rendezs rtelmben (Bosznia-Hercegovinval) az Osztrk-Magyar Monarchia okkuplja (72a. trkp), majd 1908-ban - Bosznia-Hercegovina annexijval egyidejűleg - visszaadja a Portnak. A Balkn-hbork eredmnyeknt azutn Szerbia s Montenegr vgleg felosztja (96, 99, 106. trkp), s ekkor alakulnak ki mai hatrai.

Az I. vilghbor eredmnyeknt ltrejvő SZHSZ Kirlysg (174. trkp) keretben Szerbia a dli rszt is elcsatolva Montenegrtl egyesti a Szandzskot, majd az 1929-es belső rendezs (178. trkp) az egszet a Zetai bnsg, azaz Montenegr keretbe utalja. Jugoszlvia 1941-es felosztsa (211. trkp) sorn a Szandzskot jra felosztjk Szerbia s Montenegr kztt.

A II. vilghbor utn felmerl egy autonm Szandzsk terve (amelybe nem tartozna bele egyfelől a Kosmetnek adott Kosovsko Mitrovica, msfelől a Montenegrnak adott Rozaj s Berane), vgl azonban az 1913-as hatrok, azaz a Szandzsk ismtelt jrafelosztsa mellett dntenek Szerbia s Montenegr kztt (252. trkp).

Jugoszlvia 1991-92-es felbomlsa keretben a muzulmnok a felosztott terlet szerbiai s montenegri felre egyarnt szl rvnnyel kikiltjk az autonm Novipazri szandzskot (289. trkp).


258a) Muzulmnok a Szandzskban, 1921 s 1981

Az 1921-es npszmlls szerint a 9,7 ezer km2 sszterletű Szandzsk (Berane, Bijelo Polje, Pljevlja, Prijepolje, Raska kerletek, a Zvecani kerlet K. Mitrovicai jrsa, valamint a montenegri Kralje, Andrijevica s Plav-Gusinje jrsok) 240,1 ezer lakosbl 53,5 % (128,3 ezer) pravoszlv, 46,1 % (110,7 ezer) muzulmn. Muzulmn tbbsgű maga a szandzskkzpont, a raskai Novi Pazar vrosa, a beranei Rozaj, a prijepoljei Mileseva/Prijepolje, a bijelopoljei Lozna, a raskai Sjenica s Stavica, valamint a montenegri Plav-Gusinje.

Az 1981-es npszmlls szerint a 8,7 ezer km2 terletű Szandzsk 11 (6 szerbiai s 5 montenegri) jrsnak lakossga 435,5 ezer fő. Ennek 49,2 %-a (214,0 ezer) szerb s crnagorc, 46,5 %-a (202,7 ezer) muzulmn. Muzulmn tbbsgű a szerbiai Novi Pazar, Tutin s Nova Varos, valamint a montenegri Rozaj s Plav.


 

 
 
  <<| előző trkp

257. Koszov

>>| kvetkező trkp

259. Alkotmnyoz nemzetgylsi vlaszts Jugoszlviban, 1945

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk