EMA » trkpek » Kztes-Eurpa » Kztes-Eurpa mint szovjet vdzna (1945-1989)
263. A bolgr nemzetllam a II. vilghbor utn
 
   
A versailles-i rendezssel gei-kijratt is elvesztő Bulgria a II. vilghbor sorn - San Stefano (66. trkp), a Balkn-hbork (96, 102. trkp) s az I. vilghbor (189. trkp) utn - a tengelyhatalmak oldaln negyedszer tesz ksrletet Nagy-Bulgria megteremtsre. A hagyomnyos oroszbartsg miatt (s mert vele szemben nincsenek terleti ignyei) a Szovjetuni fel semlegessgt deklarlja.

Romnia megcsonktsval (221. trkp) s Jugoszlvia felosztsval (211. trkp) megvalsul cljait azonban feladni knyszerl (225. trkp). A Bagrianov-kormny a nyugati Szvetsgesek (amelyekkel hadban ll) szfiai bombzsa utn lemond minden hbors szerzemnyről.

A lehetősget a kiugrsra az 1944. aug. 23-i romniai fordulat teremti meg (229c. trkp). Vratlanul azonban a csapataival gyors temben hatraihoz rkező Szovjetuni 1944. szept. 5-n hadat zen Bulgrinak. A szovjet hadzenet utn kirobban felkels szeptember 9-re a Hazafias Frontot juttatja hatalomra. A szovjet hadsereg ellenlls nlkl vonul be az orszgba. A fegyversznetet 1944. okt. 28-n rjk al Moszkvban a Szovjetunival, Kairban Anglival s az Egyeslt llamokkal. A Tolbuhin hadseregcsoportjba illesztett bolgr hadsereg egszen Klagenfurtig jutva vesz rszt a nmetellenes hadjrat befejező szakaszban (lnyegben segtve a jugoszlv s grg partiznoknak, hogy elcsatoljk Bulgritl a hborban szerzett terleteket).

Az 1947. febr. 10-i prizsi bke rtelmben Bulgritl az 1941-ben megszerzett terletek kzl Jugoszlvihoz csatoljk a Vardari Macednit s Kelet-Moravit (sszesen mintegy 28 ezer km2). Grgorszg visszaszerzi a 9,6 ezer km2 terletű Nyugat-Trkit (Xanth, Evrosz s Rodop kerletek), valamint Grg-Macednia 8,5 ezer km2-es keleti rszt (Kavalla, Szeresz, Drama). Ezzel Bulgria ismt elveszti kijratt az gei-tengerre. A dlkeleti tengerpart mellett a Rezovszka-folytl dlre eső svot (Karacadag) t kell adnia Trkorszgnak.

A bketrgyalsok sorn Bulgria legalbb a Marica s a Meszta kztti Nyugat-Trkit (amely Neuilly előtt mr kezn volt egyszer) prblja megtartani, ekkor mr Thaszosz s Szamothrk szigete nlkl). Prblkozsai azonban nem jrnak sikerrel. Grgorszg ugyanakkor a bketrgyalsokon benyjtja ignyt a Pomkfld dli rszre is, egszen az Arda-folyig. A Szvetsgesek a grg ignyt sem akceptljk.

Megtarthatja Bulgria az 1940-es craiovai egyezmnyben Romnitl elcsatolt 7,7 ezer km2-nyi Dl-Dobrudzst (Szilisztra s Dobric/Tolbuhin kerleteket), amelyeket Romnia nem is kvetel vissza (az 1944 oktberi fegyverszneti szerződs Dl-Dobrudzsa krdst fggőben hagyta).

gy sszessgben az orszg 1940-1941 kztt 103,1 ezerről 156,7 ezer km2-re nőtt terlete 110,9 ezer km2-re cskken.


 

 
 
  <<| előző trkp

262. A romn nemzet Romniban, 1977

>>| kvetkező trkp

264. A bolgr nemzet Bulgriban, 1956

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk