Bulgária lakossága az 1956-os népszámlálás szerint 7.613,7 ezer fő. Ennek 85,5 %-a bolgár, 14,5 %-a kisebbség (1985-ös adatok szerint 69,7 % bolgár, 30,3 % kisebbség).
A fővárossal együtt 13 tartomány közül 12-ben a bolgárok vannak többségben, egyedül Blagoevgrad tartomány, azaz Pirini Macedónia (265. térkép) többségi etnikuma macedón. A fennmaradó 12 tartományból hétben a bolgárok aránya 90 % fölötti, háromban 66-90 % közötti, Kolarovgrad/Sumeny és Haszkovo tartományokban pedig 50-66 % közötti. A fővárost leszámítva 12 tartományi központ közül hétben 90 % fölötti bolgár többség van, négyben 80-90 % közötti, s csak Blagoevgradban 64,2 %-os (ami a tartomány macedón többségét figyelembe véve kiemelkedő arány).
A kisebbségek között legszámottevőbb a török 656,0 ezer fővel, azaz a lakosság 8,6 %-ával, annak ellenére, hogy 1950-ben becslések szerint mintegy 200 ezer törököt űznek el Északkelet-Bulgáriából (1985: 1.338 ezer = 15,0 %; emellett pomák = 269 ezer = 3,0 %). A csaknem mindenütt több tízezres számban élő törökök súlya két tartományban kiemelkedő. Az északkeleti Kolarovgrad/Sumeny tartományban a törökök a lakosság 30,1 %-át (118,6 ezer) teszik ki. Haszkovo tartományban, azaz a Pomákföldön pedig a lakosság 32,5 %-a (191,4 ezer) török. Utóbbi esetben a nem bolgár lakossághoz lehet még számítani a muzulmán bolgárok (pomákok) 139,0 ezres számát, azaz a tartomány lakosságának 23,6 %-át (103. térkép). A két tartomány mellett számottevő török népesség él Ruszéban 26,2 %-al (148,9 ezer) Varnában 11,6 %-al (63,7 ezer) és Burgaszban 9,5 %-al (41,6 ezer).
A második legnagyobb kisebbség az országszerte szétszórtan élő cigány 2,5 %-al, azaz 187,9 ezer fővel (1985: 577 ezer = 6,5 %). Három tartományban a legnagyobb kisebbséget a cigányok teszik ki, e körzetekben megelőzve a törököket is: Vracában arányuk 3,9 % (30,0 ezer), Sztara Zagorában 3,9 % (24,7 ezer) és Plovdivban 3,4 % (31,5 ezer). A lakosságon belüli arányuk viszont Kolarovgradban a legmagasabb 4,6 %-al.
Harmadik legnagyobb kisebbség a macedón ugyancsak 2,5 %-al, azaz 187,8 ezer fővel (1985: 250 ezer = 2,8 %). A macedónok rendkívül koncentráltan Blagoevgrad tartományban (Pirini Macedónia) élnek. A körzethatáron kívül mindössze 8,9 ezer macedón található. Az 1965-ös népszámlálás azután már mindösszesen 8,8 ezer macedónt mutat ki az egész országban (esetleges összefüggésben azzal, hogy az 1961-es jugoszláv népszámlálás viszont Vardari Macedóniában talál mindösszesen 3,1 ezer bolgárt).
A két világháború között Bulgáriában még 43 ezer szefard/spanyol zsidó él, akik a XV. sz. végén vándorolnak ki Spanyolországból és Portugáliából az akkor toleránsnak számító Török Birodalomba. Közülük 1945-1949 között 38 ezer kivándorol Palesztinába/Izraelbe (29a. térkép). Az 1956-os népszámlálás szerint Bulgáriában a zsidók száma 6,0 ezer, akik közül 3,4 ezer Szófiában él.
|
|
|
