A Balkán-hadjárat (210. térkép) során az 1941 áprilisi kapituláció után megszállt, következésképpen a világháborút a győztesek oldalán befejező Görögország visszakapja a háború során elcsatolt, illetve elvesztett területeit.
Bulgáriától visszakapja Nyugat-Trákiát, valamint Égei-Macedónia keleti részét Thaszosz és Szamotráké szigetével (a Pomákföldet átfogó további igényeit azonban a Szövetségesek nem akceptálják). Ugyancsak visszakapja a bolgár részről - Jugoszlávia felosztása (211. térkép) keretében - a Vardari Macedónia 1941 tavaszi megszállása során elfoglalt Florina körzetét. Albániától visszakapja a hagyományosan vitatott Dél-Epiruszt (illetve Csamuriát). Az 1947. febr. 10-i olasz béke értelmében végre megszerzi a 2,7 ezer km2-es Dodekanészoszt. Ezzel az 1923-as lausanne-i békével korlátozott enóziszból Ciprus marad hátra (331b. térkép).
A két világháború között 129,9 ezer km2 nagyságú ország területe (amely a háborúban átmenetileg 112,0 ezerre csökken) a II. világháború után 131,9 ezer km2 lesz.
268a) Görögország megszállása a II. világháborúban
Az 1941 áprilisi Balkán-hadjárat során gyorsan kapituláló országot a győztesek megszállják. A németek a bolgár annexiótól - Nyugat-Trákia, valamint Görög-Macedónia keleti része Thaszosz és Szamotráké szigetekkel - keletre (Evrosz) és nyugatra (Görög-Macedónia nagyrésze Szalonikivel) fekvő területeket, Athént Pireusszal, az öbölben Szalamisz és Aigina szigetét, Kréta nagyobbik nyugati részét Kasztellionig, valamint az Égei-tenger szigetei közül Gökcseadát, Leszboszt és Khioszt szállják meg. Az olaszoknak jut a szárazföldi Görögország nagyobbik része Moreával, a Jón-szigetek, valamint az Égei-tenger szigeteinek túlnyomó része (a Dodekanészosz eleve kezükön van). Olaszország 1943 szeptemberi kapitulációja után a megszállást az egész országban német csapatok veszik át.
A görög kormány kairói emigrációban alakul újjá G. Papandreu vezetésével, az országban pedig 1942-től partizánháború indul, amelyet elsősorban a kommunista vezetésű Nemzeti Felszabadító Front (EAM), mellette az epiruszi Görög Nemzeti Demokratikus Liga (EDESZ) haderői folytatnak. Döntő erővé az EAM vezette mintegy 50 ezres kommunista hadsereg (ELASZ) válik, amely a felszabadított "Hegyi-Görögországban" 1944-ben választásokat rendezve alakítja meg saját kormányát. Hosszas egyezkedés eredményeként és erőteljes brit nyomásra szeptemberben sikerül megalakítani a nemzeti egységkormányt.
Az országot végül mégsem a partizánok szabadítják fel, hanem a német csapatok - a balkáni front 1944. aug. 23-i megnyitása után - 1944 szeptemberében kiürítik.
Októberben a kormány és a fegyveres partizánhadseregek Athénba vonulnak (bővebben ld. 272. térkép).
|
|
|
