Görögország 7.632,8 ezer lakosából (1951) 97,7 % görög. A 2,3 % kisebbségből 1,5 % (118,2 ezer) török, 0,2 % (17,9 ezer) pomák, 0,1-0,1 % vlach (10,6 ezer) és szláv (10,3 ezer), 7,8 ezer albán (1985-ben a 7,2 % kisebbségből 2,0 % = 200 ezer macedón, 1,5 % vlach, 1,4 % cigány, 1,0 % török, 0,9 % = 95 ezer albán, 0,3 % = 30 ezer bolgár és pomák).
A kilenc tartományból hat (Közép-Görögország/Euboia, Peloponészosz, Jón-szigetek, Thesszália, Kréta, Égei-szigetek) 99,0 % fölötti arányban görög. Az 52 kerületből 48-ban homogén, kettőben 80-90 %-os, a trákiai Xanthéban 53,9 %-os többséget tesznek ki. Egyedül a trákiai Rodopéban vannak 43,7 %-os kisebbségben. Trákia (Evrosz, Rodopé, Xanthé) 33,0 % (111,1 ezer) kisebbségéből 90,4 ezer (26,8 %) török, 17,9 ezer (5,3 %) pomák. Rodopé kerület 56,3 % kisebbségéből 54,7 % (57,9 ezer) török. Xanthéban (46,1 %) 27,0 % (24,3 ezer) török és 18,7 % (16,8 ezer) pomák, Evroszban (7,1 %) 5,8 % (8,2 ezer) török él. Epiruszban (2,4 %) 3,3-3,3 ezer (1,0-1,0 %) vlach és albán él, Theszprótia (Csamuria) 10,7 % kisebbségéből 3,0 ezer (6,3 %) albán. Macedóniában (2,1 %) 18,4 ezer (1,1 %) török és 10,3 ezer (0,6 %) szláv él, főleg Florinában (8,9 %). Az apró Athosz 12,9 %-os "egyéb" kisebbsége mindössze 200 fő.
269a) Parlamenti választás Görögországban, 1974
A katonai diktatúra 1974 júliusi bukása (331b. térkép) után nov. 17-én tartott első parlamenti választáson a 6.241,1 ezer jogosult 79,5 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma 54,9 ezer (1,1 %).
Győz K. Karamanlisz Új Demokrácia pártja (ND) 54,4 %-al (220 hely a 300-ból). Az (Athén, Pireusz és Tesszaloniki 2-2 kerületét összevonva) 53 választókerületből 50-ben első, hat kivételével - Athén (49,9 %), Korfu (48,3 %), Pireusz (47,2 %), Leukasz (47,0 %), Rodope (44,7 %), Leszbosz (42,9 %) - abszolút többséggel. Legjobb eredményét a moreai Lakóniában (76,0 %) és a macedóniai Florinában (70,6 %) éri el. Második az ND-hez közel álló Centrum Unió (EK) 20,4 %-al (60 hely), amely három krétai kerületben - Hérakleion (38,7 %;), Laszithion (46,0 %), Chania (37,9 %) - győz, Rodopéban második (39,3 %). Harmadik az A. Papandreu vezette Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) 13,6 %-al (12), amely legjobb eredményét Heraklionban (27,8 %), Achaiában (24,8 %), Korfun (22,5 %), a Dodekanészoszon (21,0 %), Rethymnonban (20,5 %) és Laszithionban (20,4 %) éri el. Negyedik 9,5 %-al (8) az Egyesült Demokratikus Baloldal (EDA), a Belső-GKP és a Külső-GKP alkotta Egyesült Baloldal (EA). Legjobb eredményét Leukaszon (27,1 %), Leszboszon (24,5 %), valamint Pireusz (23,1 %) és Athén (17,8 %) külvárosi kerületében éri el.
Az 1974. dec. 8-i referendum 75,6 %-os részvétel mellett 69,2 %-al a parlamentáris köztársaság mellett dönt (a katonai diktatúra 1973. júl. 29-i hasonló referenduma még 78,4 %-al elnöki köztársaság mellett foglalt állást).
|
|
|
