EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
271. Integrcis tervek Kztes-Eurpban, 1944-1948
 
   
Az 1944-45 forduljn krvonalazd kztes-eurpai integrcis tervek mozgatja Jugoszlvia, tengelye a jugoszlv-bolgr szvetsg.

Jugoszlv elkpzels szerint az elsősorban dlszlv Balkn-fdercit Szerbia, Bulgria, Horvtorszg, Szlovnia, Macednia, Montenegr s Bosznia-Hercegovina alkotja (bolgr llspont szerint viszont a fderci Bulgria s Jugoszlvia llamszvetsge). Bulgria a Macedninak tengedett Pirini-Macednirt cserbe visszakapja a nyugat-trkiai tengeri korridort Grgorszgtl. Nyolcadik tagknt (vagy Jugoszlvia hetedik kztrsasgaknt) csatlakozik Albnia. Ez a Balkn-szvetsg egy tgabb kztes-eurpai fderci magja, amelybe beletartozik Romnia, Magyarorszg, Csehszlovkia s Lengyelorszg.

Br 1945 janurjban mind a Szovjetuni, mind Nagy-Britannia vtt jelent be a fdercis tervvel szemben, az hamarosan konkrt szerződsekben lt testet. A tervezett tengely legfontosabb lpse az 1947. nov. 27-i jugoszlv-bolgr bartsgi, egyttműkdsi s klcsns segtsgnyjtsi szerződs. Az 1945 mjusi jugoszlv-albn trgyalsok sorn vetődik fel, hogy Albnia esetleg Jugoszlvia hetedik kztrsasga lesz: a hatr menti megyk kztt eltrlik a vmhatrokat, Tiranban bartsgi, egyttműkdsi s klcsns segtsgnyjtsi szerződst (1946. jl. 9.), majd vmunis megllapodst (november 27.) ktnek. A jugoszlv-albn fdercira a Szovjetuni 1948. jan. 8-n ldst adja. A bulgriai Kricsinben 1947. dec. 16-n bolgr-albn bartsgi, egyttműkdsi s klcsns segtsgnyjtsi szerződs szletik.

Romnia s Magyarorszg 1945 s 1946 tavasza kztt folytat konfdercis s vmunis trgyalsokat (Petru Groza romn miniszterelnk elkpzelse szerint szvetsgk egy tgabb kztes-eurpai blokk tengelye lehetne), s 1948. jan. 24-n Budapesten romn-magyar bartsgi, egyttműkdsi s klcsns segtsgnyjtsi szerződst ktnek.

Az integrci krli ellentt az 1948. jan. 16-i romn-bolgr bartsgi, egyttműkdsi s klcsns segtsgnyjtsi szerződssel leződik ki, amikor a bolgr Georgi Dimitrov janur 18-i bukaresti sajttjkoztatjn krvonalazza a kztes-eurpai fderci perspektvjt, amelybe Jugoszlvia, Bulgria, Romnia, Magyarorszg, Csehszlovkia, Lengyelorszg s Albnia mellett beletartozna Grgorszg is (amennyiben a polgrhbor kommunista győzelemmel vgződik).

A Szovjetuni nem ellenez egy jugoszlv-bolgr-albn, romn-magyar, illetve lengyel-csehszlovk llamszvetsget, viszont 1948. jan. 28-n fellp a romn-bolgr fderci ellen. A februri moszkvai trgyalsok utn a Kommunista s Munksprtok Tjkoztat Irodjnak (1947) Jugoszlvit eltlő jnius 28-i hatrozatval kiteljesedő jugoszlv-szovjet szakts ad acta teszi a fdercis terveket. A szocialista Grgorszg perspektvja a kommunista partiznerők 1949-es veresgvel kerl le napirendről (272. trkp).


 

 
 
  <<| előző trkp

270. Kommunista vlasztsi eredmnyek Kztes-Eurpban a II. vilghbor utn

>>| kvetkező trkp

272. A grg fggetlensgi s polgrhbor, 1942-1949

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk