EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
275. A Nmet Demokratikus Kztrsasg, 1949
 
   
A II. vilghbors Szvetsgesek kztti viszony megromlsval prhuzamosan kristlyosodik ki a kt nmet llam: az 1947 janurjban gazdasgilag egyestett angol s amerikai znhoz ("Biznia") 1948 elejn csatoljk a francia znt ("Triznia"), mikzben a szovjet znban vgbemennek a szovjetizls szoksos lpsei (233. trkp). A Szvetsges Ellenőrző Tancs 1948. mrc. 20-n felbomlik. A nyugati hatalmak 1948 jn. 18-n pnzreformot hajtanak vgre Trizniban (kzvetlenl erre vlasz Nyugat-Berlin szovjet blokdja).

Az 1949. mj. 8-ra kidolgozott alkotmny alapjn megrendezett augusztus 14-i vlaszts (CDU 31,0 %, SPD 29,2 %) utn K. Adenauer alakt kormnyt, s 1949. szept. 21-n a nyugati znkbl Bonn ideiglenes fővrossal megalakul a 248,0 ezer km2 terletű Nmet Szvetsgi Kztrsasg.

A szovjet znban 1949. jan. 25-28-i I. konferencijn vgbemegy a SED bolsevizlsa. A mjus 15-16-i orszggyűlsi vlaszts - amelyen az Antifasiszta Demokratikus Prtok Blokkja (SED, Liberlis Demokrata Prt/LDP, CDU) indul egyetlen listn (234. trkp) - utn a szeptember 16-i moszkvai dntsnek megfelelően 1949. okt. 7-n kikiltjk a 108,2 ezer km2 terletű Nmet Demokratikus Kztrsasgot, Kelet-Berlin fővrossal. Az NDK ltt az NSZK a kt llam 1972. dec. 31-i Alapszerződsben ismeri el.


275a) Nyugat-Berlin "kldkzsinrjai"

1 autplya

2 vast, szemlyforgalommal

3 vzit

4 Nyugat-Berlin replőterei

5 az NDK hatra

6 vast, teherforgalommal

7 lgifolyos

8 ellenőrző pontok


Berlint a Szvetsges Parancsnoksg kzsen irnytja, s 1946 őszn egsz Nagy-Berlinben rendeznek vlasztsokat (234. trkp). A szovjet-nyugati kapcsolatok 1947-es megromlsval, illetve a kt nmet llam kikristlyosodsval prhuzamosan formldik - hivatalosan 1948 janurjban kettvlva - a fővros szovjet megszllsi znjbl Kelet-Berlin, a nyugati znkbl Nyugat-Berlin (sajtos vrosllami sttust csak az 1971. szept. 3-i ngyhatalmi szerződs szablyozza). Berlin nyugati znit hrom nyugati ellenőrzs alatt ll lgifolyos, kt autplya, hrom szemly- s egy teherforgalmat bonyolt vastvonal s a Mittelland-csatorna kti ssze a nyugatnmet znkkal.

Az 1948. jn. 23-1949. mj. 4. berlini blokd sorn - amikor a Szovjetuni sikertelenl prblja felszmolni Berlin nyugati znit - a klcsnsen elismert lgifolyosknak lesz klnleges jelentősgk: kzel egy ven t ezeknek ksznheti a flvros fennmaradst.

Berlin sttusa a ksőbbiekben sem jut nyugvpontra, vlsgai kzl legmlyebb az 1958-61-es, amely a berlini fal felhzsval zrul (235a. trkp).


 

 
 
  <<| előző trkp

274. Az Egyeslt Nemzetek Szervezete, 1945-1955

>>| kvetkező trkp

276. llamnemzetek arnya az eurpai nemzetllamokban, 1990

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk