EMA » trkpek » Kztes-Eurpa » Kztes-Eurpa llamalkot nemzetei
28. Zsid lakossg Kztes-Eurpa vrosaiban, 1897/1910
 
   
A nyolc eurpai nagyvrosbl, ahol 100 ezernl tbb zsid l, London s Prizs mellett hat a rgiban tallhat: Budapesten a 203,4 ezer (23,1 %) izraelita mellett 59,8 % rmai katolikus, 9,9 % reformtus, 4,9 % evanglikus; Varsban a 185,1 ezer (27,1 %) zsid mellett 61,6 % lengyel, 7,3 % orosz, 1,7 % nmet; Bcsben a 175,3 ezer (8,6 %) izraelita mellett 86,8 % rmai katolikus, 3,8 % evanglikus; Berlinben 132,0 ezer (4,4 %); Odesszban a 124,5 ezer (30,8 %) zsid mellett 58,8 % tgan vett orosz, 4,0 % lengyel, 2,5 % nmet; Ldzban a 108,0 ezer (25,1 %) izraelita mellett 53,8 % rmai katolikus, 19,5 % protestns, 1,6 % pravoszlv.

Hat nagyvrosban (Kijev, Vilna, Berdicsev, Szaloniki, Kisinyov, Lemberg) szmuk meghaladja az 50 ezret, 32-ben a 20 ezret (Szentptervr, Vityebszk, Minszk, Riga, Kovn, Bobrujszk, Pinszk, Grodn, Mogiljov, Breslau, Gomel, Bialystok, Radom, Czestochowa, Prga, Lublin, Krakk, Stanislaww, Zsitomir, Iasi, Vinnyica, Czernowitz, Nyikolajev, Kremencsug, Poltava, Harkov, Jekatyerinoszlav, Szimferopol, Breszt, Posen, Bukarest, Szmirna), krlbell 50-ben a 10 ezret. A szefrd zsidk vezett alkot Balknon (az askenzi-szefrd hatrvonal nagyjbl Bulgria, Szerbia s Hercegovina szaki hatrnl hzdik) Szaloniki 60, Bukarest s Isztambul 40-40 ezres zsidsga jelentős.

Mintegy 40 vrosban a zsidk abszolt tbbsget alkotnak: a Kovni kormnyzsgban Telse, Savli, Keidani, Ponyevezs, Grodnban Grodno (50,0 %), Szlonim (78,0 %), Breszt-Litovszk (65,8 %), Bialystok (63,4 %), Vityebszkben Polock (61,0 %), Dvinszk (50,0 %), Vityebszk (52,4 %), Minszkben Novogrudok, Minszk (52,3 %), Szluck, Bobrujszk (60,0 %), Mozir, Pinszk (77,3 %), Mogiljovban Mogiljov (50,0 %), Gomel (56,4 %), Volhniban Rovno (56,0 %), Luck, Kijevben Bela Cerkov (52,9 %), Berdicsev (78,0 %), Umany (59,0 %), Podliban Bar, M.-Podolszk (55,3 %), Balta (57,0 %), Hotyn, Besszarbiban Balti, Bricsany, Orosz-Lengyelorszgban Lomza (53,8 %), Chelm, Zamosc, Galciban Rava Ruszka, Brodi (72,1 %), Szanok, Kolomea (50,0 %), Bucsacs, Moldvban Iasi (57,7 %), Botosani, Stefanesti, Bukovinban Suceava, a Balknon Szaloniki (57,1 %).


28a) Zsidk arnya Kztes-Eurpa vrosi lakossgban, 1897/1910

A vrosi zsidk arnya az Elklntett Krzetben, Galciban, Bukovinban s Moldvban szmottevő; elhanyagolhat, viszonylagos, illetve nhny krzetre sszpontosul a nmet tartomnyokban s a balkni llamokban. Az Elklntett Krzetben a vrosi lakossg abszolt tbbsgt adjk Grodno (58,3 %), Minszk (59,4 %), Vityebszk (52,7 %), Mogiljov (52,6 %), Volhnia (50,0 %) kormnyzsgokban, relatv tbbsgt Kovnban (43,4 %), Vilnban (44,1 %), Podliban (43,8 %). Kijev kormnyzsgban 31,6 %-os arnyuk alig marad a 33,0 %-al relatv tbbsget ad oroszok mgtt.


 

 
 
  <<| előző trkp

27. Zsidk a Baltikumban, 1897

>>| kvetkező trkp

29. Birobidzsan

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk