A Szovjetunió vértelen katonai-gazdasági összeroppanása következtében Köztes-Európa kiszabadulva a szovjet uralom alól a birodalom előretolt védővonalából ütközőzónává válik Európa és a visszahúzódó Oroszország között. Ezzel együtt jár a kommunista diktatúrák felszámolása és a régióméretű fordulat a parlamentáris polgári demokrácia irányába.
Lengyelországban 1988. aug. 30-án a kommunista hatalom tárgyalóasztalhoz kényszerül az 1981 decembere óta betiltott ellenzékkel (Szolidaritás). Az ún. "kerekasztal-tárgyalás" eredményeként 1989. ápr. 5-én megállapodnak a polgári demokratikus átmenetről. A június 4-i korlátozottan szabad választáson (292. térkép) a Szolidaritás győz, s szeptember 12-én hivatalba lép a szovjet blokk első nem kommunista vezetésű kormánya. A Szovjetunió ezt 1956-al, 1968-al és 1981-el ellentétben nem képes megakadályozni.
Keletnémet állampolgárok disszidálásban, illetve áttelepülésben reménykedve 1989 első felében tízezer szám érkeznek Nyugat-Magyarországra, menekülnek a budapesti, prágai és varsói nyugatnémet nagykövetségre. Szeptember 10/11-én megnyitják előttük a magyar-osztrák határt, majd szovjet támogatás hiányában november 9/10-én a berlini falat. Az NSZK 1989. nov. 28-án meghirdeti a két német állam egyesülésének programját, a Szovjetunió ezt 1990. febr. 10-én elfogadja, majd július 16-án beleegyezik az egyesült Németország NATO-tagságába. Október 3-án egyesül az NSZK és az NDK (miközben június 21-én mindketten újólag garantálják az Odera-Neisse határt, s miután a Szövetségesek szeptember 12-én lemondanak megszállási jogaikról). A kommunista hatalmat korlátozó, majd felszámoló fordulatra kerül sor a szeptember 18-i megegyezéssel Magyarországon, november 17-étől Csehszlovákiában, antikommunista fordulatra Szlovéniában és Horvátországban. Bulgáriában a kommunista párt november 10-én hatalomátmentő önpuccsot hajt végre, Romániában december 22-én véres tűzijáték keretében kísérelik meg a hatalomátmentést (Albániában 1990 végétől indul hasonló folyamat).
Az 1990-es (Albániában és Lengyelországban 1991-es) szabad választások eredményeként a közép-európai országokban parlamentáris demokráciák, a Balkánon (Szlovéniát és Horvátországot leszámítva) nemzeti kommunista rendszerek jönnek létre. A Szovjetunió 1990-ben csapatkivonási szerződéseket köt Csehszlovákiával, Magyarországgal és Németországgal.
A Szovjetunióban etnikai konfliktusok keretében (278. térkép) a független államiság igényével lépnek fel a balti köztársaságok (amelyekből 1994 augusztus végéig kivonják az orosz csapatokat) és Moldávia, nemzeti kommunista szellemű függetlenedési folyamat indul Ukrajnában és Belorussziában.
A szovjet birodalom visszaszorulása és a köztes-európai regionális fordulat következtében az 1945 óta fennálló bipoláris világrendet (273. térkép) - új történelmi kor kezdeteként - az Egyesült Államok világhatalma váltja fel. Ezt a változást rögzíti az 1990. nov. 21-én aláírt Párizsi Charta az új Európáért.
|
|
|
