Az 1989-es fordulat következtében megszűnik Európa (és a világ) kettéosztottsága. Ennek döntő eseménye a szovjetorosz birodalom kiszorulása Európából.
Egyrészt elveszíti előretolt védővonalát, a nyolc kelet-európai szocialista országot (Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia), összesen 1.274,8 ezer km2-t 139.804 ezer lakossal.
Másrészt az 1991. aug. 19-i moszkvai ortodox kommunista puccskísérlet bukását követő függetlenségi deklarációkkal, illetve azok szentesítésével elveszíti hat nyugati tagköztársaságát (Észtország, Lettország, Litvánia, Belorusszia, Ukrajna, Moldávia), összesen 1.019,9 ezer km2-t 74.185 ezer lakossal (a Szovjetunió helyén 1991. dec. 8-án létrehozott orosz-ukrán-belorusz Független Államok Közösségéhez 1993-ra a balti államokat kivéve mindegyik volt szovjetköztársaság csatlakozik).
A nemcsak Jaltát, de Versaillest is revideáló vértelen "harmadik világháborúval" Oroszország Európában összesen 2.294,6 ezer km2 területet veszít 213.989 ezer lakossal. Emellett elveszíti az Európán kívüli volt szovjetköztársaságokat (Kazahsztán, Kirgisztán, Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Türkménia, valamint a kaukázusi Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia) is. A 22.402,2 ezer km2 területű és 285.980 ezer lakosú birodalom helyén 17.075,4 ezer km2 területű Oroszország marad 147.700 ezer lakossal.
Az etnikai problémáit ezzel korántsem megoldó birodalom (az 1992. márc. 31-i föderációs szerződést Tatárföld és a Csecsen Köztársaság nem írja alá) csaknem 1648-as határaira kényszerül visszavonulni. Sikerül azonban megtartania stratégiai jelentőségű tengeri kijáratait a Finn-öbölben (Szentpétervár) és a Fekete-tengeren (bár a Krim elvesztésével utóbbi lényegében az azovi partokra korlátozódik).
A visszahúzódó Oroszország egy sor etnikai konfliktussal szinezett területi vitát hagy maga után. Finnország az 1948-as finn-szovjet szerződés felülvizsgálása kapcsán 1991. szept. 4-én bejelenti igényét Kelet-Karélia három tartományára (a FÁK létrehozása után a Közös Piac felé fordulva 1992 elején követeléseit visszavonja). Észtország az 1920-as tartui béke szellemében visszaköveteli a Narva-folyó keleti sávját. Litvánia bejelenti igényét a Kalinyingrádi területre. Moldávia, Románia és Ukrajna vitatja a Dnyeszterentúli területet, valamint Észak- és Dél-Besszarábia hovatartozását. Oroszország jogot formál a függetlenné vált országokban maradó kisebbségeinek védelmére (282. térkép).
281a) Az európai inváziók határai Oroszországban
A három nagy invázió során Franciaország 1812-ben (37a. térkép), Németország 1918-ban (119. térkép) és 1942-ben (215. térkép) szállja meg az európai Oroszország nagyrészét.
|
|
|
