A két világháború között az orosz nemzet mindössze 1,6 %-a, azaz 1.076,0 ezer fő él a Szovjetunió határain kívül (Lettország 202, Románia 174, Észtország 91, Lengyelország 56, Litvánia 51, Bulgária 20, Finnország 8 ezer). A birodalom 1991-es széthullása után Oroszország új problémája a határokon kívül rekedt kisebbségeinek védelme.
Az 1990-es évek fordulóján a 145.155,0 ezres orosz nemzetből (a Kalinyingrádi területet nem számítva) 17,4 %, azaz 25.321,1 ezer fő él Oroszország határain kívül. Ennek 40,7 %-a (10.305,0 ezer fő) az ázsiai köztársaságokban található: Kazahsztánban 6.228,0 ezer (37,8 %), Üzbegisztánban 1.653,0 ezer (8,3 %), Kirgizisztánban 917,0 ezer (21,5 %), Azerbajdzsánban 392,0 ezer (5,6 %), Tadzsikisztánban 388,0 ezer (7,6 %), Grúziában 341,0 ezer (6,3 %), Türkméniában 334,0 ezer (9,5 %), Örményországban 52,0 ezer (1,6 %).
Az orosz kisebbség 59,3 %-a (15.016,1 ezer fő) Köztes-Európában, valamint Ukrajnában és Belorussziában található.
Ukrajnában - az ország lakosságának 22,1 %-át adva - 11.356,0 ezer orosz él, az orosz kisebbség közel fele (44,8 %). A 25 kerületből a Krimben a lakosság 67,0 %-os többségét adják (az orosz etnikai program nagy sikere a Kalinyingrádi terület és a Baltikum mellett a Krim). A kelet-ukrajnai Luganszk kerület 44,8 %-a, Donyeck 43,6 %-a, Harkov 33,2 %-a, Zaporozsje 32,0 %-a orosz. Jelentős orosz kisebbség él a közép-ukrajnai Herszonban (20,2 %) és Dnyepropetrovszkban (24,2 %), továbbá Odesszában (27,4 %) és Nyikolajevben (19,4 %). Viszonylag kisszámú orosz található Nyugat-Ukrajnában (Kárpátalja 4,0 %, Ivano-Frankovszk 4,0 %, Ternopol 2,3 %, Csernovci 6,7 %, Hmelnyickij 5,8 %, Volhínia 4,4 %, Rovno 4,6 %, Lvov 7,1 %, Vinnyica 5,9 %, Zsitomir 7,9 %, Kijev 8,7 %, Csernyigov 6,8 %, Cserkasszi 8,0 %), valamint Poltava (10,2 %), Kirovograd (11,7 %) és Szumi (13,3 %) kerületben. A főváros 20,9 %-a orosz.
A Belorussziában élő 1.342,0 ezer orosz (a lakosság 13,2 %-a) nagyjából arányosan helyezkedik el a hat kerületben (Vityebszk 12,2 %, Mogiljov 9,8 %, Gomel 8,9 %, Breszt 8,1 %, Grodno 7,6 %, Minszk 6,9 %). A főváros 23,4 %-a orosz.
A balti államok komoly problémája a nagysúlyú orosz kisebbség: Lettországban 902,3 ezer (34,0 %), Észtországban 474,8 ezer (30,3 %), Litvániában 344,5 ezer (9,4 %) orosz él (309. térkép). Ugyancsak jelentős a Moldáviában élő 562,1 ezer orosz (13,0 %).
Elhanyagolható a lengyelországi (19,0 ezer), romániai (12,3 ezer) és finnországi (3,1 ezer) orosz kisebbség.
282a) Oroszok Köztes-Európában, 1897/1900
A századfordulón az orosz nemzet teljességében a birodalom határain belül él. Mindössze Romániában található 8,8 ezer orosz (Dobrudzsa 1,3 ezer = 5,0 %, Moldva 1,7 ezer = 1,0 %).
|
|
|
