Az 1989-es fordulattal Oroszország kiszorul Európából, amelynek megszűnik kettéosztottsága. A kontinens meghatározó nagyhatalma az egyesült Németország lesz, amely (bár az NDK integrálása jórészt leköti erejét) a jugoszláv válság (288, 289. térkép) alakításában már meghatározó szerepet játszik.
285a) Politikai rendszerek Európában, 1990
1 parlamentáris köztársaság
2 parlamentáris monarchia
3 nemzeti kommunista köztársaság
4 átmeneti politikai rendszer
Az 1989-es fordulattal Európa a parlamentáris rendszerek kontinense lesz. Parlamentáris köztársaság jön létre Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban. Nem kikristályosodott Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia, Bulgária, Románia politikai rendszere. A Jugoszlávia felbomlása után Szerbiából és Montenegróból 1992 áprilisában alakuló új Jugoszláviában ("Kis-Jugoszlávia"), Moldáviában, Belorusszia/Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországban nemzeti kommunista jellegű hatalom stabilizálódik.
285b) Ukrajna és az ukrán nemzet, 1970
1 Ukrajna határa
2 egyéb országhatár
3 ukrán etnikum határa
Ukránok aránya:
4 90 % fölött
5 66-90 %
6 50-66 %
7 relatív többség
8 33-50 %
9 10-33 %
10 10 % alatt (nincs)
Az új európai középhatalom Ukrajna területe 1939 óta - Podólia és Kelet-Galícia (1939, illetve 1945), Észak-Bukovina, a besszarábiai Hotyn és Budzsák (1940, illetve 1945), Kárpátalja (1945) és a Krim (1954) csatolásával - 603,7 ezer km2-re nő.
A 47.126,5 ezer lakos (1970) 74,9 %-a ukrán. A 25 körzetből 24 ukrán, a Krimben 26,5 %-os kisebbségben vannak. Kárpát-Ukrajnában arányuk 76,4 %, Csernovciban (Észak-Bukovina) 68,7 %, alacsonyabb az Odesszai területen (54,9 %) és az orosz kisebbségű Kelet-Ukrajnában (Harkov 66,1 %, Vorosilovgrád 54,8 %, Dnyepropetrovszk 74,5 %, Donyeck 53,1 %, Zaporozsje 65,6 %, Nyikolajev 78,8 %, Herszon 78,3 %). Kijev 64,8 %-ban ukrán. A 25,1 % kisebbségből 19,4 % (9.126,3 ezer) orosz (282. térkép), 1,6 % (777,1 ezer) zsidó, 0,8 % (385,8 ezer) belorusz, 0,8 % (378,0 ezer) román, 0,6 % (295,1 ezer) lengyel, 0,5 % (234,4 ezer) bolgár, 0,3 % (157,7 ezer) magyar, 0,2 % (106,9 ezer) görög.
A nagyukrán revíziós törekvések célja a határokon túlnyúló "etnikai Ukrajna".
|
|
|
