A Szovjetunió védőzónáját alkotó Köztes-Európában 1945-1989 között (273. térkép) tíz független állam van: Finnország, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Albánia, Görögország, valamint Kelet-Németország/NDK.
Az NDK 1990-es megszűnésével, a három balti ország és Moldávia 1991-es függetlenné válásával, Csehszlovákia 1992 végi kettéválásával, valamint 1992-ben Jugoszlávia öt független államra bomlásával 1993 elején Köztes-Európa 18 (Belorussziával 19) független államból áll. Figyelembe kell venni természetesen, hogy a Szovjetunión (283, 284. térkép) és Jugoszlávián (288, 289, 290. térkép) belüli változások még nem jutottak nyugvópontra.
Kontinentális funkcióváltásával - az egyik nagyhatalom (Szovjetunió) védőzónából a nagyhatalmak (illetve Európa és Oroszország) közötti ütközőzónává válásával - párhuzamosan lényegileg módosul a régió környezete: nyugati határainál az egyesült Németország képében új nagyhatalom keletkezik, keleti határaitól távol kerül Oroszország, s Ukrajna képében szomszédja lesz egy új kontinentális középhatalom.
Lényegesen átalakulnak az 1.845,3 ezer km2 területű és 150.040 ezer lakosú köztes-európai régió belső erőviszonyai.
Versailles (145. térkép) négy pillérállama közül kettő - a felbomlott Jugoszlávia és a szétvált Csehszlovákia - mint ilyen megszűnik. Regionális középhatalom marad Lengyelország (312,7 ezer km2, 37.854 ezer lakos) és Románia (237,5 ezer km2, 23.200 ezer lakos). Mellettük új középhatalom nem jön létre, a változások lényege a nemzetállami szétaprózódás, bár "Kis-Jugoszlávia" keretében Szerbia - Jugoszlávia örökösének tekintve magát - fegyverrel törekszik regionális középhatalmi státusának fenntartására.
A két regionális középhatalom mellett Köztes-Európában hat regionális értelemben közepes ország található: a 338,1 ezer km2 területű és 4.962 ezer lakosú Finnország, a 132,0 ezer km2 területű és 10.031 ezer lakosú Görögország, a 110,9 ezer km2 területű és 9.004 ezer lakosú Bulgária, a 102,2 ezer km2 területű és 10.407 ezer lakosú új Jugoszlávia, a 93,0 ezer km2 területű és 10.375 ezer lakosú Magyarország, valamint a 78,9 ezer km2 területű és 10.299 ezer lakosú Csehország. Ebbe a körbe tartozik a 207,6 ezer km2 területű és 10.200 ezer lakosú Belorusszia is.
Köztes-Európa többi tíz állama regionális értelemben kis (kontinentális értelemben többségük egyenesen apró) ország. Ide tartozik Litvánia (65,2 ezer km2, 3.690 ezer lakos), Lettország (64,6 ezer km2, 2.681 ezer lakos), Horvátország (56,5 ezer km2, 4.679 ezer lakos), Bosznia-Hercegovina (51,1 ezer km2, 4.441 ezer lakos), Szlovákia (49,0 ezer km2, 5.269 ezer lakos), Észtország (45,1 ezer km2, 1.573 ezer lakos), Moldávia (33,7 ezer km2, 4.341 ezer lakos), Albánia (28,7 ezer km2, 3.202 ezer lakos), Macedónia (25,7 ezer km2, 2.089 ezer lakos), Szlovénia (20,3 ezer km2, 1.943 ezer lakos).
|
|
|
