EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
286. A kztes-eurpai tkzzna, 1993
 
   
A Szovjetuni vdőznjt alkot Kztes-Eurpban 1945-1989 kztt (273. trkp) tz fggetlen llam van: Finnorszg, Lengyelorszg, Csehszlovkia, Magyarorszg, Romnia, Jugoszlvia, Bulgria, Albnia, Grgorszg, valamint Kelet-Nmetorszg/NDK.

Az NDK 1990-es megszűnsvel, a hrom balti orszg s Moldvia 1991-es fggetlenn vlsval, Csehszlovkia 1992 vgi kettvlsval, valamint 1992-ben Jugoszlvia t fggetlen llamra bomlsval 1993 elejn Kztes-Eurpa 18 (Belorusszival 19) fggetlen llambl ll. Figyelembe kell venni termszetesen, hogy a Szovjetunin (283, 284. trkp) s Jugoszlvin (288, 289, 290. trkp) belli vltozsok mg nem jutottak nyugvpontra.

Kontinentlis funkcivltsval - az egyik nagyhatalom (Szovjetuni) vdőznbl a nagyhatalmak (illetve Eurpa s Oroszorszg) kztti tkzőznv vlsval - prhuzamosan lnyegileg mdosul a rgi krnyezete: nyugati hatrainl az egyeslt Nmetorszg kpben j nagyhatalom keletkezik, keleti hatraitl tvol kerl Oroszorszg, s Ukrajna kpben szomszdja lesz egy j kontinentlis kzphatalom.

Lnyegesen talakulnak az 1.845,3 ezer km2 terletű s 150.040 ezer lakos kztes-eurpai rgi belső erőviszonyai.

Versailles (145. trkp) ngy pillrllama kzl kettő - a felbomlott Jugoszlvia s a sztvlt Csehszlovkia - mint ilyen megszűnik. Regionlis kzphatalom marad Lengyelorszg (312,7 ezer km2, 37.854 ezer lakos) s Romnia (237,5 ezer km2, 23.200 ezer lakos). Mellettk j kzphatalom nem jn ltre, a vltozsok lnyege a nemzetllami sztaprzds, br "Kis-Jugoszlvia" keretben Szerbia - Jugoszlvia rksnek tekintve magt - fegyverrel trekszik regionlis kzphatalmi sttusnak fenntartsra.

A kt regionlis kzphatalom mellett Kztes-Eurpban hat regionlis rtelemben kzepes orszg tallhat: a 338,1 ezer km2 terletű s 4.962 ezer lakos Finnorszg, a 132,0 ezer km2 terletű s 10.031 ezer lakos Grgorszg, a 110,9 ezer km2 terletű s 9.004 ezer lakos Bulgria, a 102,2 ezer km2 terletű s 10.407 ezer lakos j Jugoszlvia, a 93,0 ezer km2 terletű s 10.375 ezer lakos Magyarorszg, valamint a 78,9 ezer km2 terletű s 10.299 ezer lakos Csehorszg. Ebbe a krbe tartozik a 207,6 ezer km2 terletű s 10.200 ezer lakos Belorusszia is.

Kztes-Eurpa tbbi tz llama regionlis rtelemben kis (kontinentlis rtelemben tbbsgk egyenesen apr) orszg. Ide tartozik Litvnia (65,2 ezer km2, 3.690 ezer lakos), Lettorszg (64,6 ezer km2, 2.681 ezer lakos), Horvtorszg (56,5 ezer km2, 4.679 ezer lakos), Bosznia-Hercegovina (51,1 ezer km2, 4.441 ezer lakos), Szlovkia (49,0 ezer km2, 5.269 ezer lakos), sztorszg (45,1 ezer km2, 1.573 ezer lakos), Moldvia (33,7 ezer km2, 4.341 ezer lakos), Albnia (28,7 ezer km2, 3.202 ezer lakos), Macednia (25,7 ezer km2, 2.089 ezer lakos), Szlovnia (20,3 ezer km2, 1.943 ezer lakos).


 

 
 
  <<| előző trkp

285. A nmet "j rend" krvonalazdsa Eurpban, 1993

>>| kvetkező trkp

287. Integrcis ksrletek Kztes-Eurpban, 1988-1991

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk