A szerb kisebbségek hét autonóm államalakulatot hoznak létre: Horvátországban elsőként 1990. okt. 1-én - az augusztus 29/szeptember 2-i népszavazás eredményére támaszkodva - a Szerb Krajinát, ebből 1991. febr. 28-án a "Krajinai Szerb Köztársaságot" (Knin), majd "Nyugat-Szlavóniát" (Pakrac) és "Kelet-Szlavóniát" (Vukovar); Bosznia-Hercegovinában "Boszniai Krajinát" (Banja Luka), az "Északkelet-Boszniai Autonóm Területet", "Romaniját" és a "Hercegovinai Szerb Autonóm Térséget" (Trebinje). Boszniai államaik újabb elfoglalt területek révén összekapcsolódva 1992. okt. 31-én a "Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságban" egyesülnek Pale székhellyel. A boszniai horvátok a nyugat-hercegovinai "Hercegbosznai Köztársaságot" deklarálják Mostar központtal. A Novipazári szandzsák muzulmánjai a szerb-montenegrói határ két oldalán lévő járásokat egyesítve az 1991 októberi népszavazás 98,3 %-os "igenjére" támaszkodva nyilvánítják ki autonómiájukat Novipazar központtal. A koszovói albánok az 1991. szept. 26-i illegális népszavazással deklarálják a "Koszovói Köztársaságot". A macedóniai albánok az 1992. jan. 11/12-i népszavazás eredményére támaszkodva kinyilvánítják "Nyugat-Macedónia" autonómiáját (a macedóniai albánok körében népszerű az Albániából, Koszovóból és Albán-Macedóniából álló nagyalbán "Illíria" terve). A köztársaságok törvénytelennek nyilvánítják a területükön létrejött autonómiákat.
289a) A jugoszláv köztársaságok opciói, 1991-1992
1 függetlenség deklarálása, elszakadással
2 függetlenség deklarálása, elszakadás nélkül
3 jugoszláv föderáció mellett
Szlovénia az 1990. dec. 23-i népszavazás (választójogosultak) 88,5 %-os, Horvátország az 1991. máj. 19-i népszavazás (szavazók) 94,2 %-os "igenjére" támaszkodva 1991. jún. 25-én deklarálja függetlenségét és elszakadását a föderációtól. Macedónia az 1991. szept. 8-i népszavazás - albán és szerb bojkott miatt 28,0 %-os (421 ezer) tartózkodás mellett - 95,1 %-os "igenjére" támaszkodva azonnali elszakadás nélkül deklarálja függetlenségét. Az EK 1992. jan. 15-én, Bulgária - egy majdani bolgár Nagy-Macedónia céljával - is gyorsan elismeri, Görögország viszont annexiós terveket sejtve mögötte szankciókkal sújtja a tengeri kijárat nélküli államot. Bosznia-Hercegovina az 1992. febr. 29-márc. 1-i népszavazás (szerb bojkott mellett) 64,0 %-os "igenjére" támaszkodva szintén azonnali elszakadás nélkül deklarálja függetlenségét. Az EK ápr. 6-án elismeri. Ugyanaznap kezdődik a polgárháború.
Miután Montenegró az 1992. márc. 1-i népszavazáson Jugoszlávia mellett dönt, Szerbiával 1992. ápr. 27-én létrehozza az új föderatív Jugoszláviát, amely a május 31-ére kiteljesedő ENSZ-blokád közepette folytatja közvetett harcát Nagy-Szerbia megteremtéséért.
|
|
|
