A szerbek céljává a háborúban az összes szerb egy államban való egyesítése, azaz Nagy-Szerbia létrehozásával a regionális középhatalmi státus (286. térkép) fenntartása vált. Realizálását mindeddig sem az 1989 óta először a jugoszláv kérdésben rivalizáló nagyhatalmak, sem az ENSZ, sem a NATO nem képes megakadályozni (288, 290. térkép).
A körvonalazódó Nagy-Szerbia alapja Szerbia (88,4 ezer km2, a 9.791,5 ezer lakos 65,8 %-a szerb) és Montenegró (13,8 ezer km2, a 615,3 ezer lakos 9,3 %-a szerb) 1992 áprilisi államszövetsége (289a. térkép). E "Kis-Jugoszlávia" összterülete 102,2 ezer km2, lakossága 10.406,8 ezer (a két államalkotó nemzet aránya 67,4 %). Ehhez jön Horvátországban Kelet-Szlavónia (Vukovar, valamint Osijek és Vinkovci keleti része) és a Baranyai háromszög (B. Manastir), Közép-Szlavóniában N. Gradiska és Novska déli fele, a horvát-boszniai határkörzet széles sávja Kostajnicától T. Korenicáig, a szerb Krajina Kninnel. Összesen Horvátország területének 26,4 %-a (14,9 ezer km2) kerül szerb kézre a lakosság 11,8 %-ával (564,5 ezer fő). Bosznia-Hercegovina - ahol a szerbek etnikai területeiken túl már "csereterületekkel" is rendelkeznek (a körülzárt Szarajevo, Bihac, Maglaj) - területének 65,4 %-án (33,4 ezer km2) a lakosság 51,7 %-a (2.257,0 ezer) él szerb fennhatóság alatt. A megszállt horvátországi és bosznia-hercegovinai terület lakosságából max. 69,1 % (1.950,0 ezer) szerb, azaz 872,4 ezres kisebbség (a lakosság 30,9 %-a) került szerb fennhatóság alá. A további háború egyik fő célja e kisebbség elűzése.
A "Kis-Jugoszláviából", a horvátországi és bosznia-hercegovinai hódításokból körvonalazódó Nagy-Szerbia területe 150,5 ezer km2. A 13.228,3 ezer lakos 63,8 %-a szerb (crnagorácokkal 68,1 %). A nagyszámú (4.788,6 ezer = 36,2 %; két államalkotó nemzettel számolva 4.219,8 ezer = 31,9 %) kisebbség léte - megterhelve a lezajlott háború sérelmeivel - a körvonalazódó állam lényeges problémája lehet.
Nagy-Szerbia körvonalai a szerb és montenegrói külső határoknál adottak, Horvátországban lényegében létrejöttek, Bosznia-Hercegovinában még frontvonalak alkotják (a szerbeket a terület 51 %-át igénylő, 1994. márc. 1-i horvát-muzulmán föderáció próbálja visszaszorítani). Az utóbbi év támadásait (a fővárostól és a bosnyák katlanok körüli harcoktól eltekintve) a szerbek néhány stratégiai pontra összpontosítják: az adriai kijárat megszerzésére (Maslenica, Sibenik, a Cavtat-Molunat közti korridor) és a boszniai szerb területek összeköttetésének biztosítására (Brcko).
291a) Boszniai béketerv, 1994
A kudarcot vallott kantonizálás (290. térkép) után az Európai Unió, USA, Oroszország képviselőiből álló összekötő csoport 1994. júl. 5-i genfi terve 51:49 arányban osztja meg az egységes Bosznia-Hercegovinát a horvát-muzulmán föderáció és a szerbek között. Jugoszlávia 31-én elfogadja a tervet.
|
|
|
