Szerbia világháború óta első többpárti választását a jugoszláv tagköztársaságok közül (a montenegróival együtt) utolsóként 1990. dec. 9-én (és 23-án) tartják (a lakosság az 1990. júl. 1/2-i népszavazáson 96,8 %-ban még úgy dönt, hogy előbb lesz új alkotmány, azután parlamenti választás).
A választást a tartományi autonómia 1989 márciusi felszámolása és a katonai megszállás miatt a koszovói albánok (akik az 1990. júl. 2-i deklarációval Jugoszlávia hetedik tagköztársaságává nyilvánítják magukat) bojkottálják: Koszovó mintegy 950 ezer választójogosultja közül az első fordulóban 18,3 % szavaz, azaz mintegy 174 ezer fő (a másodikban 12,7 %). A 750 ezer albán jogosultból összesen 2 ezer vesz részt a választáson. Így az első fordulóban a 34 parlamenti helyből mindössze 4-et sikerül betölteni.
A választáson a 7.036,3 ezer jogosult 71,5 %-a vesz részt. Érvénytelen 238,4 ezer szavazat (4,7 %). Két választókerületben (Arilje, Bujanovac) a szavazás érvénytelen.
Fölényesen győz 45,8 %-al (1990. júl. 16/17-i kongresszusa óta) Szerb Szocialista Párt néven a Szlobodan Milosevics vezette nemzeti kommunista irányvonalba forduló Szerb Kommunisták Szövetsége. Ezzel 194 képviselőt küldhet a 250 fős egykamarás parlamentbe (ami országosan a mandátumok 78 %-a), ezen belül a szűken vett Szerbiában 80 %-ot (160-ból 128-at), a Vajdaságban 64 %-ot (56-ból 36-ot), Koszovóban - az albán bojkott miatt - 88 %-ot (34-ből 30-at). Második a radikális nacionalista Szerb Megújhodási Mozgalom 15,7 %-al (19 mandátum). A 136 közigazgatási körzetből háromban (Priboj, Kacanik, Vitina) győz. Harmadik a független Polgárok Csoportja 9,0 %-al (8), negyedik a Demokrata Párt 7,4 %-al (7).
A kisebbségi politikai pártok közül ötödik helyével legjobban szerepel a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, amely a szavazatok 2,6 %-ával 8 mandátumot szerez. Győz Subotica két választókerületében, valamint Mali Idjos, Kanjiza, Senta/Ada, Novi Knezevac, Coka, Becej kerületekben. A Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége 0,5 %-al egy mandátumot szerez (Subotica egyik kerületében), a Muzulmán Demokratikus Reformpárt 0,1 %-al ugyancsak egyet (Prizren), a Novipazari Demokratikus Akciópárt 1,7 %-al hármat (Prijepolje, Sjenica/Tutin, Novi Pazar).
Az egyidejűleg megtartott elnökválasztáson a 32 induló közül az első fordulóban 65,3 %-al a Szerb Szocialista Párt jelöltjeként győz Szlobodan Milosevics pártvezető (a 250 választókerületből 237-ben kerül első helyre). Második a Szerb Megújhodási Mozgalom jelöltjeként induló Vuk Draskovic pártvezető 16,4 %-al (egyetlen kerületben sem kerül első helyre). Harmadik a Reformerők Vajdasági Szervezetének jelöltjeként induló Ivan Duric 5,5 %-al, aki 8 vajdasági kerületben győz, s a tartományban 16,3 %-ot ér el (Milosevics 55,8 %-ot, Draskovic 13,1 %-ot). Negyedik Sulejman Ugljanin 2,2 %-al, aki a Szandzsák öt választókerületében győz.
|
|
|
