EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
305. Parlamenti vlaszts sztorszgban, 1992
 
   
A fggetlensg 1991. szept. 6-i elnyerse s az alkotmny 1992. jl. 3-i elfogadsa utn a fggetlen llam első szabad parlamenti s elnkvlasztst (egyszersmind az első szabad vlasztst a volt Szovjetuniban) 1992. szept. 20-n tartjk. A vlasztjoga csak annak van, aki (illetve akinek a felmenője) az 1940-es szovjet annexi előtt is rendelkezett llampolgrsggal. A rendelkezs mintegy 400 ezer - zmmel orosz (306. trkp) - potencilis jogosultat rint, ami klnsen a tlnyom orosz tbbsgű Narvban okoz politikai problmt.

A vlasztson a 689,3 ezer jogosult 67,8 %-a vesz rszt. Az rvnytelen szavazatok szma 9,4 ezer (2,0 %).

Győz a jobbkzp nacionalista Haza [vagy: Anyafld] (Isamaa) vlasztsi szvetsg 22,0 %-al, amivel 29 helyhez jut a 101 fős parlamentben. A 12-ből 7 vlasztkerletben győz: 3 fővrosiban, a Tallinn krnyki Harju/Raplban, Jogeva/Viljandiban (a legjobb eredmnyt jelentő 33,0 %-al), Tartu kerletben s magban a vrosban, Prnu kerletben s a vrosban.

Msodik a keresztnydemokrata Biztos Otthon vlasztsi szvetsg 13,6 %-al (17 mandtum). Győz Jrva/Nyugat-Viruma vlasztkerletben 30,9 %-al, msodik Harju/Raplban (19,1 %), Jogeva/Viljandiban (18,2 %) s Prnuban (18,6 %).

Harmadik a balkzp Npfront vlasztsi szvetsg 12,2 %-al (15), amely 20,7 %-al győz Kelet-Viru/Narva kerletben, jl szerepel Tallinn egyik kerletben 18,6 %-al, Jrva/Nyugat-Viruban 16,4 %-al s Prnuban 16,8 %-al. Negyedik a "Mrskeltek" vlasztsi szvetsg 9,7 %-al (12), amely győz Nyugat-Tallinban 28,1 %-al, jl szerepel Harju/Raplban (13,8 %) s Narva/Kelet-Viruban (13,1 %). tdik az szt Nemzeti Fggetlensgi Prt 8,7 %-al (10), amely a legjobb eredmnyt jelentő msodik helyezseket Tallinn egyik kerletben ri el 19,8 %-al, valamint Valga/Polva/Voru kerletben 18,4 %-al. Hatodik a Fggetlen Kirlyprtiak vlasztsi szvetsge 7,1 %-al (8), amely 20,1 %-al a nyugati Hiiu/Saare/Lne kerletben győz, emellett harmadik helyet r el Jogeva/Viljandi kerletben 12,7 %-al. Hetedik az "szt llampolgr" vlasztsi szvetsg 6,8 %-al (8), amely 35,9 %-al (a legjobb arnnyal) győz Valga/Polva/Voru kerletben.

A klnfle prtonkvli fggetlen jelltek sszesen a szavazatok 4,3 %-t (19,8 ezer szavazat) kapjk, de szavazataik szrdsa miatt mandtumot nem szereznek. Kiemelkedően szerepelnek Narva/Kelet-Viruban, ahol sszessgkben a legtbb szavazatot (24,0 %) szerzik meg, valamint Hiiu/Saare/Lne kerletben 11,6 %-al.

Az egyidejűleg megtartott elnkvlasztson egyik jellt sem ri el a megvlasztshoz szksges abszolt tbbsget (Arnold Rtel, a hivatalban lvő kommunista elnk 43,0 %-ot, Lennart Meri, a Haza vlasztsi szvetsg jelltje 29,0 %-ot szerez), gy a parlament dnt, s ennek rtelmben sztorszg kztrsasgi elnke Lennart Meri 59 szavazattal (Rtel 31 szavazatot kap).


 

 
 
  <<| előző trkp

304. Orszggyűlsi vlaszts Albniban, 1991

>>| kvetkező trkp

306. Az szt nemzet sztorszgban, 1989

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk