A függetlenség 1991. szept. 6-i elnyerése és az alkotmány 1992. júl. 3-i elfogadása után a független állam első szabad parlamenti és elnökválasztását (egyszersmind az első szabad választást a volt Szovjetunióban) 1992. szept. 20-án tartják. A választójoga csak annak van, aki (illetve akinek a felmenője) az 1940-es szovjet annexió előtt is rendelkezett állampolgársággal. A rendelkezés mintegy 400 ezer - zömmel orosz (306. térkép) - potenciális jogosultat érint, ami különösen a túlnyomó orosz többségű Narvában okoz politikai problémát.
A választáson a 689,3 ezer jogosult 67,8 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma 9,4 ezer (2,0 %).
Győz a jobbközép nacionalista Haza [vagy: Anyaföld] (Isamaa) választási szövetség 22,0 %-al, amivel 29 helyhez jut a 101 fős parlamentben. A 12-ből 7 választókerületben győz: 3 fővárosiban, a Tallinn környéki Harju/Raplában, Jogeva/Viljandiban (a legjobb eredményét jelentő 33,0 %-al), Tartu kerületben és magában a városban, Pärnu kerületben és a városban.
Második a kereszténydemokrata Biztos Otthon választási szövetség 13,6 %-al (17 mandátum). Győz Järva/Nyugat-Viruma választókerületben 30,9 %-al, második Harju/Raplában (19,1 %), Jogeva/Viljandiban (18,2 %) és Pärnuban (18,6 %).
Harmadik a balközép Népfront választási szövetség 12,2 %-al (15), amely 20,7 %-al győz Kelet-Viru/Narva kerületben, jól szerepel Tallinn egyik kerületében 18,6 %-al, Järva/Nyugat-Viruban 16,4 %-al és Pärnuban 16,8 %-al. Negyedik a "Mérsékeltek" választási szövetség 9,7 %-al (12), amely győz Nyugat-Tallinban 28,1 %-al, jól szerepel Harju/Raplában (13,8 %) és Narva/Kelet-Viruban (13,1 %). Ötödik az Észt Nemzeti Függetlenségi Párt 8,7 %-al (10), amely a legjobb eredményét jelentő második helyezéseket Tallinn egyik kerületében éri el 19,8 %-al, valamint Valga/Polva/Voru kerületben 18,4 %-al. Hatodik a Független Királypártiak választási szövetsége 7,1 %-al (8), amely 20,1 %-al a nyugati Hiiu/Saare/Lääne kerületben győz, emellett harmadik helyet ér el Jogeva/Viljandi kerületben 12,7 %-al. Hetedik az "Észt Állampolgár" választási szövetség 6,8 %-al (8), amely 35,9 %-al (a legjobb aránnyal) győz Valga/Polva/Voru kerületben.
A különféle pártonkívüli független jelöltek összesen a szavazatok 4,3 %-át (19,8 ezer szavazat) kapják, de szavazataik szóródása miatt mandátumot nem szereznek. Kiemelkedően szerepelnek Narva/Kelet-Viruban, ahol összességükben a legtöbb szavazatot (24,0 %) szerzik meg, valamint Hiiu/Saare/Lääne kerületben 11,6 %-al.
Az egyidejűleg megtartott elnökválasztáson egyik jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges abszolút többséget (Arnold Rüütel, a hivatalban lévő kommunista elnök 43,0 %-ot, Lennart Meri, a Haza választási szövetség jelöltje 29,0 %-ot szerez), így a parlament dönt, s ennek értelmében Észtország köztársasági elnöke Lennart Meri 59 szavazattal (Rüütel 31 szavazatot kap).
|
|
|
