Az 1991-ben - részint éppen emiatt igen hosszú és nehéz folyamat eredményeként - függetlenné váló Észtország egyik legnagyobb politikai gondja (305. térkép) nagyarányú kisebbsége. Mindenekelőtt a nagylétszámú orosz etnikum, szomszédban a revízióra váró anyabirodalommal (285, 310. térkép).
Az 1940-es szovjet annexió (204, 238. térkép) óta az ország etnikai struktúrája - a világháború, a kényszermigráció, a kivándorlás, az orosz repressziók és az erőszakos asszimiláció következtében - az államnemzet szempontjából lényegesen romlott.
Az annexió küszöbén (1939) Észtország lakosságának 88,2 %-a, 1950-ben 76,0 %-a, 1960-ban 74,1 %-a, 1980-ban 64,5 %-a, az 1989-es népszámlálás szerint pedig az 1.565,7 ezer lakos 61,5 %-a észt.
Az észtek mind a 15 kerületben a lakosság többségét alkotják. Nyolc kerület 90 % fölötti homogén észt: Hiiumaa 95,7 %-al, Kingissepa 93,4 %-al, Paide 91,0 %-al, Polva 92,7 %-al, Pärnu 94,9 %-al, Rapla 90,2 %-al, Viljandi 90,7 %-al és Voru 92,0 %-al. Hat kerületben - mindenütt döntően a jelentős orosz kisebbség miatt - a lakosság 66-90 %-át teszik ki: Haapsaluban 78,8 %-al, Harjuban 67,1 %-al, Jogevában 87,6 %-al, Rakverében 75,5 %-al, Tartuban 85,0 %-al, Valgában 76,4 %-al. Legalacsonyabb az észtek aránya 64,0 %-al az Oroszországgal határos Kohtla-Järve kerületben.
Tallinn főváros lakosságának az annexió küszöbén (1940) 85,6 %-a, 1960-ban 60,2 %-a, 1980-ban 51,3 %-a, 1989-ben pedig a 479,0 ezer lakos 46,8 %-os viszonylagos többsége észt (a tágan vett oroszok összaránya 49,2 %). A nagyvárosok közül Kohtla-Järvéban 23,1 %-os kisebbségben vannak a 63,0 % orosszal szemben, Narvában arányuk mindössze 4,3 % (az oroszoké 85,5 %), a kohtla-järvei Sillamäeban 3,2 % (az oroszoké 86,4 %), Tartuban 72,3 %, Pärnuban 72,4 %.
A 38,5 %-a kisebbség közül legnagyobb az orosz 30,3 %-al (474,8 ezer). Legmagasabb arányban a viszonylag ritkán lakott északkeleti Kohtla-Jarväban találhatók (27,7 %). Emellett arányuk elsősorban a nagyvárosokban és a fővárosban (41,2 %) számottevő. Az ukránok aránya 3,1 % (48,3 ezer). Az etnikum fele a fővárosban él. A beloruszok aránya 1,8 % (27,7 ezer), fele ugyancsak Tallinnban él. A finnek aránya 1,1 % (16,6 ezer). Legnagyobb számban Tallinnban (3,4 ezer), Kohtla-Järve városában (2,1 ezer), valamint Harju (1,6 ezer) és Rakvere (1,7 ezer) kerületekben élnek. A 4,6 ezer zsidó háromnegyede (3,6 ezer) a fővárosban él.
Az ország etnikai problémájának politikai következményeit illusztrálja az 1993. júl. 16/17-i nemhivatalos narvai referendum a Szentpétervári kormányzóságtól az 1920-as békével (155. térkép) Észtországhoz csatolt oroszok lakta terület autonómiájáról. Narva városában a jogosultak 54 %-os részvétele mellett 97,0 %, Sillamäe városában 60 %-os részvétel mellett 98,6 % szavaz "igennel". Itt születik a Narvai Köztársaság gondolata (278. térkép).
|
|
|
