Míg az annexió küszöbén (1939) Lettország lakosságának 75,5 %-a, 1950-ben 63,0 %-a, 1960-ban 61,7 %-a, 1970-ben 56,8 %-a, 1980-ban 53,5 %-a, addig az 1992. jan. 1-i népszámlálás szerint a 2.657,0 ezer lakos 52,5 %-a lett.
Legnagyobb arányban egyrészt a nyugat-kurföldi Kurzemében élnek (Talsi 90,5 %, Ventspils 88,0 %, Kuldiga 85,0 %, Saldus 81,5 %, Tukums 79,6 %, Liepaja 79,5 %). A két tengerparti nagyvárosban arányuk jóval alacsonyabb (Ventspils 42,6 % lett a 40,0 % orosszal szemben, Liepaja 43,0 % orosz a 39,1 % lett mellett). Másik központjuk Dél-Lívföld, azaz Vidzeme (Limbazi 86,6 %, Madona 83,4 %, Cesis 82,3 %, Gulbene 80,5 %, Valmiera 79,6 %, Aluksne 76,3 %, Valka 75,9 %). Rigában azonban - az 1940-es 63,0 %, az 1960-as 44,7 % és az 1970-es 40,9 % után - arányuk 1992-ben 36,7 % az oroszok 47,7 %-os többségével szemben, s Jurmala is csak 44,1 %-os lett többségű 42,5 % orosszal szemben.
Az orosz kisebbség miatt alacsonyabb a lettek aránya Kelet-Kurföldön, azaz Zemgaléban (Bauska 69,5 %, Jekabpils 62,2 %, Daugavpils 36,0 % a 41,3 % orosszal szemben) és Latgaléban (Ludza 53,7 %, Rézekne 53,2 %, Kraslava 43,3 %-os relatív többség). Rézekne városának 55,0 %-a orosz (37,6 % lett), Daugavpils 58,4 %-ban orosz (13,2 % lett).
A 47,5 % kisebbség közül legnagyobb az orosz 34,0 %-al (902,3 ezer). A hét nagyváros közül Daugavpils és Rézekne abszolút, Riga és Liepaja viszonylagos többségét adják, de jelentős arányuk Jelgavában (34,8 %), Jurmalában (42,5 %) és Ventspilsben (40,0 %) is.
A 4,4 % (117,2 ezer) belorusz legnagyobb arányban az egykori Vityebszki kormányzósághoz tartozó Kraslava kerületben él 19,7 %-al (8,1 ezer). Rigában arányuk 4,8 % (42,7 ezer), Daugavpilsben 9,1 % (11,5 ezer). Az ukránok aránya 3,4 % (89,3 ezer). Legnagyobb számban Rigában találhatók (42,6 ezer = 4,8 %). A lengyelek aránya 2,3 % (59,7 ezer). Legnagyobb számban Daugavpils városában élnek (16,6 ezer = 13,1 %). Nagyságrendjük hasonló Rigában is (16,3 ezer), itt azonban csak a lakosság 1,8 %-át teszik ki. A 1,3 % (34,1 ezer) litván elsősorban Kurföld déli kerületeiben található (Bauska 3,4 ezer = 6,2 %, Liepaja 3,2 ezer = 6,0 %, Saldus (2,8 ezer = 7,0 %), valamint Rigában (6,8 ezer = 0,8 %). A 0,6 % (16,3 ezer) zsidó túlnyomó része Rigában él (13,1 ezer = 0,1 %), Daugavpils egykori zsidó városában 1 ezren maradtak. A németek száma összesen 2,9 ezer (0,1 %).
Az 1993. jún. 5/6-i első többpárti parlamenti választáson a másik két balti államhoz hasonlóan csak a már 1940-ben is állampolgárok (vagy egyenesági leszármazottaik) rendelkeznek választójoggal. Az 1.252,1 ezer jogosult 89,4 %-ának szavazata alapján győz a centrista Lett Út Mozgalom (36 mandátum a 100-ból), második a Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom (15), harmadik az Egyetértést Lettországnak, Újjászületést a Gazdaságnak tömörülés (13). Az oroszbarát Egyenjogúság 7 mandátumot kap.
|
|
|
