EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
310. A litvn nemzet Litvniban, 1989
 
   
Az 1940-es annexi utn Litvniban is ksrletet tesz a Szovjetuni az orszg etnikai struktrjnak megvltoztatsra. sztorszggal (306. trkp) s Lettorszggal (307. trkp) ellenttben azonban ksrlete itt kudarcot vall: az annexi előtt (1939) 80,6 %-ban litvn orszgban az llamnemzet arnya ugyan 1950-ig 75,0 %-ra cskken, 1960-ig azonban 79,4 %-ra emelkedik, s azta ezen a szinten stagnl (1970-ben s 1980-ban egyarnt 80,1 %).

Az 1989-es npszmlls szerint Litvnia 3.674,8 ezer lakosnak 79,6 %-a litvn.

A 44 jrsbl a litvnok 34-ben teszik ki a lakossg tbb mint 90 %-t, legmagasabb arnnyal Silale (99,3 %), Sakiai (99,2 %), Kretinga s Raseiniai (98,8 %), Pasvalis s Vilkaviskis (98,4 %), Jurbarkas s Skuodas (98,3 %), Lazdijai (98,1 %), Alytus (97,9 %), Pakruojis (97,8 %), Plunge (97,7 %), Kelme s Panevzys (97,6 %), Birzai s Marijampol (97,5 %), Klaipda (97,4 %), Kupiskis s Prienai (96,4 %), Taurage s Telsiai (96,3 %), Siauliai (96,1 %), Utena (95,7 %) s Silute (95,3 %) jrsokban.

Csak az egykori keleti Vilnai kerlet (157, 159a, 162. trkp) svjban van jelentős - elsősorban lengyel - koncentrlt kisebbsg. t jrsban a litvnok arnya 66-90 % kztti (Moltai 86,0 %, Zarasai 69,2 %, Sirvintos 85,5 %, Jonava 76,8 %, Varena 89,9 %), Trakaiban 57,6 % (lengyelek 23,8 %), Svencionysban 47,4 %-al a lakossg viszonylagos tbbsgt teszik ki (lengyel 28,8 %), Ignalinban 39,2 %-os kisebbsgben vannak a 39,4 %-os oroszokkal szemben (az egyetlen orosz tbbsgű jrs), Vilniusban 20,8 %-os kisebbsgben vannak (lengyel 63,5 %), Salcininkaiban pedig arnyuk 9,4 % (79,5 % lengyel).

Az annexi kszbn (1940) 20,0 %-ban litvn Vilnius fővros lakossgnak 1960-ban 33,6 %-a, 1980-ban 47,3 %-a litvn, 1989-ben pedig 50,5 % (20,2 % orosz, 18,8 % lengyel, 1,6 % zsid).

A 11 nagyvros kzl ngyben (Panevzys 91,8 %, Alytus 94,7 %, Marijampol 95,1 %, Birstonas 93,3 %) a litvnok arnya 90 % fltti, ngyben 66-90 % kztti (Neringa 88,5 %, Kaunas 88,0 %, Palanga 87,3 %, Siauliai 85,0 %). Druskininkaiban 79,3 % (8,7 % orosz), Klaipdban 63,0 % (28,2 % orosz).

A 20,4 % kisebbsg kzl legszmottevőbb az elsősorban a nagyvrosokban lő orosz 9,4 %-al (344,5 ezer), majd a - dntően a Vilniusi krzetben tallhat - lengyel 7,0 %-al (258,0 ezer). A beloruszok arnya 1,7 % (63,2 ezer), a zsidk 0,3 % (12,3 ezer, akik kzl 9,1 ezer Vilniusban l).

Az orosz kisebbsg mellett (310. trkp) a fggetlen Litvnia slyos bel- s klpolitikai problmjv vlt az egykori Vilnai svban egy tmbben - mindenekelőtt a Vilniusi/Wilnai s a Salcininkiai/Solecznicki krzetben - lő lengyel etnikum (308. trkp). Ellenttk egyhzi tren is jelentkezik, amennyiben a lengyel rmai katolikus egyhz joghatsga al prblja vonni a terlet lakossgt.


 

 
 
  <<| előző trkp

309. Parlamenti vlaszts Litvniban, 1992

>>| kvetkező trkp

311. Oroszok a Baltikumban, 1990

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk