A kommunista utódpártok változatosan szerepelnek a kommunizmus bukását követő első többpárti választásokon.
A közép-európai országokban (valamint Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában) szociáldemokratizálódva fontos parlamenti pártok maradnak. Lengyelországban (293. térkép) az 1989 júniusi irányított választás (a blokkpártokkal együtt) 26,4 %-a - és a mandátummegoszlás - a LEMP katasztrofális veresége. Az 1990. máj. 27-i első szabad (helyi) választáson az exkommunista párt megsemmisül (0,3 %), az 1991 októberi parlamenti választáson viszont az Egyesült Demokratikus Baloldal 12,0 %-al második. Az 1990 márciusi választáson az NDK-ban (295. térkép) a Demokratikus Szocializmus Pártja 16,3 %-ot ér el (a decemberi össznémet választáson országosan 2,4 %-ot, a keleti tartományokban 11,1 %-ot), a Magyar Szocialista Párt 10,9 %-ot (295. térkép), áprilisban a szlovén Demokratikus Változások Pártja 17,3 %-al első és a köztársasági elnököt is a párt adja (301. térkép), a horvát Demokratikus Változások Pártja 23,6 %-al második (302. térkép), júniusban a CSKP Csehországban 13,2 %-ot, Szlovákiában 13,3 %-ot kap (296. térkép), a macedóniai Demokratikus Változások Pártja (november 11.) 24,8 %-al második a 39,8 %-al győztes Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO) mögött (és koalíciós kormányt alakítanak), Bosznia-Hercegovinában (november 18.) a Demokratikus Változások Pártja 12,3 %-al a három (bosnyák, szerb, horvát) etnikai párt mögött negyedik.
A balkáni országcsoportban a nevükben megújuló kommunista pártok megtartják korábbi uralkodó helyzetüket. Romániában (297. térkép) az 1990 májusi választáson a Nemzeti Megmentési Front győz 66,3 %-al, a Bolgár Szocialista Párt júniusban 47,2 %-al (300. térkép), a Szerb Szocialista Párt decemberben 45,8 %-al (303. térkép), a montenegrói Kommunisták Szövetsége (dec. 9.) 54,8 %-al, az Albán Munkapárt az 1991 márciusi választáson (304. térkép) 56,2 %-al. Bulgáriában és Albániában a második választás hozza meg az antikommunista ellenzék győzelmét, Szerbiában és Montenegróban a nemzeti kommunista hatalom stabilizálódik, Romániában hosszasan erodálódik.
A rendszerváltás hatását közvetetten érzékelő Finnországban az 1991-es választáson a baloldal 10,1 %-ot ér el (237a. térkép). Görögországban az 1989-ben tartott két parlamenti választás közül a két kommunista párt koalíciója (Egyesült Baloldal) jún. 18-án 13,1 %-ot, nov. 5-én 10,8 %-ot ér el.
A Szovjetunió köztársaságainak 1990-es választásain már indulhatnak az ellenzéki népfrontmozgalmak független jelöltjei is: Litvániában (febr. 24.) a Sajudis 52,6 %-al győz (kommunisták 30,1 %), Moldáviában (febr. 25.) a 82,9 %-al győztes kommunista párt mellett a független jelöltek 17,1 %-ot érnek el, Ukrajnában (márc. 18.) 21,0 %-ot (KP 79,0 %), Belorussziában (márc. 18.) 11,0 %-ot (KP 89,0 %).
|
|
|
