A XX. századi független litván állam - amely az etalonnak tekintett Litván Nagyhercegség alig több mint 18 %-a - Oroszország Kovnói kormányzóságából, a Vilnói kormányzóság egyrészéből, valamint Orosz-Lengyelország Suwalki kormányzóságának északi nagyobbik feléből és a Grodnói kormányzóság töredékéből áll (157. térkép).
A függetlenségét elismerő 1920. júl. 12-i litván-szovjetorosz békével Litvániának jutó Vilnát, Grodnót és Suwalkit Lengyelország megszállja, majd annektálja. A lett-litván határon a polangeni tengeri kijáratért cserében átadja Aknysta kiszögellést, a Musa-Mömele folyóközt Bauska alatt és az Akmenétől északkeletre lévő kis határszakaszt. A kelet-porosz Memel-sávot a versailles-i rendezés ellenében 1923-ban annektálja (203. térkép). Területe 52,8 ezer km2 lesz.
Németország 1939 márciusában elcsatolja a Memel-vidéket (203. térkép). Az 1939 szeptemberi német-szovjet szerződéssel (204a. térkép) az ország szovjet érdekszférába kerül. Az 1939. okt. 10-i szerződés értelmében a Szovjetunió támaszpontokat (Pryenal, Aytus) szerez az országban, amely cserében megkapja Vilnát a körzet egyrészével.
A Szovjetunió 1940 jún. 15-én okkupálja, augusztus 3-án annektálja. Az 1941 januári litván-belorusz szerződéssel újabb területeket kap a vilnai körzetből (ám még mindig csak kisebb része kerül kezére). A német támadás után a Keleti Birodalmi Főbiztosság része. A Szovjetunió 1944 márciusától ismét megszállja, majd újra annektálja (238. térkép). Az 1940-41-es gyarapodások és a Memel-sáv csatolása után területe 65,2 ezer km2 lesz (Grodno Belorussziánál marad).
A Szovjetunió hosszú és kemény harc (308. térkép) végén 1991. szept. 6-án ismeri el Litvánia függetlenségét.
A litván nacionalizmus homlokterében az egykori nagyhercegség - és a litván nagyhatalmiság megalapozója, Gedimin nagyfejedelem (1316-1341) országa - áll, s ma is aspirál a vilnai körzet belorusz kézen maradt részére, Grodno és Suwalki körzetére, valamint Kis-Litvániára, illetve - 1992 márciusában nyíltan megfogalmazva - az egész Kalinyingrádi területre. Ugyanakkor komoly gondja a vilnai körzetben élő lengyel kisebbség.
316a) Litvánia a XVIII. századi lengyel-litván államban és a XX. századi Litvánia
1 Litvánia, 1920
2 Litvánia, 1772
3 lengyel-litván állam, 1772
4 Oroszországhoz, 1772
5 Oroszországhoz, 1793
6 Oroszországhoz, 1795
7 Poroszországhoz, 1795
8 Ausztriához, 1795
A lengyel-litván államon belüli 289,0 ezer km2-es Litván Nagyhercegségből (157a. térkép) Lengyelország 1772-es és 1793-as megcsonkításakor, majd 1795-ös felosztásakor mindhárom nagyhatalom részesedik (34. térkép).
|
|
|
