A magyar nemzet meghatározó traumája a történelmi Magyarország felosztása a versailles-i rendezés során.
A török kiűzése után a Habsburg Birodalom keretében nem tartozik - az 1526 óta inkább fikció mint valóság - Magyarországhoz a Temesi Bánság 1778-ig (184. térkép), Erdély az 1848-49-es intermezzótól eltekintve 1867-ig (74b. térkép), Horvátország, Szlavónia, valamint a katonai határőrvidék (43. térkép). Sőt 1849-1860 között a maradék országot is öt katonai kerületre osztják (57. térkép). Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel (74. térkép) rövid fél évszázadra helyreáll a történelmi terület egysége, sőt Fiume révén magyar tengermellékhez is jut az ország (74a. térkép). Az Ausztria felé nagyhatalmi és államalkotó státusával végig elégedetlen magyar nemzet féltékenyen őrzi a török korban elvesztett, majd a XIX-XX. sz. fordulójára a zsidók/izraeliták révén nagynehezen újra kialakított túlsúlyát és törékeny politikai hatalmát nemzetiségei fölött (75, 76. térkép).
Az I. világháború során az ország még egyszer gyarapszik területileg (120. térkép). Miután életképes politikai megoldást képtelen a nemzetiségeknek ajánlani (128. térkép), sőt a Monarchia föderatív átszervezésének is Nagy-Magyarország a botrányköve (127. térkép), 1919-ben fegyverrel száll szembe a feldarabolás perspektívájával (167. térkép). Az utódállamok katonai győzelme után az igényeiket egybeszerkesztő 1920-as trianoni béke nemcsak feldarabolja a történelmi országot, de jelentős magyar etnikum is átkerül az utódállamokba (169, 250. térkép). Az etnikai elvre (önrendelkezés) hivatkozó, de sok esetben gazdasági, illetve stratégiai célú rendezés következtében a körvonalazódó új - bár 1526 óta először független - "Csonka-Magyarország" (Nagy-Magyarország területének 28,6 %-a, lakosságának 36,5 %-a) a kortársak szemében életképtelennek látszik.
Trianon után a magyar politika alapvető célja Versailles revíziója. Erre tesz átmenetileg sikeres - békés, majd fegyveres - kísérletet az ugyancsak Versailles revíziójára törekvő Németország segítségével 1938-1941 között (224. térkép). Az 1938-as első bécsi döntés, Csehszlovákia 1939-es felosztása, majd az 1940-es második bécsi döntés eredményeként visszaszerzi Erdély északi felét Romániától, a Felvidék jelentős részét és Kárpátalját Csehszlovákiától. Részvételével a Balkán-hadjáratban (210. térkép) visszaszerzi Bácskát, a Baranyai háromszöget és a Muravidéket Jugoszláviától. Az ország területe 93,1-ről 172,2 ezer km2-re nő, azaz Nagy-Magyarország jó felét (52,9 %-át) sikerül restaurálni. Hódításait a Harmadik Birodalom vereségével elveszíti, s az 1947-es párizsi béke (249. térkép) - a Csehszlovákiának átengedett pozsonyi hídfőtől (249a. térkép) eltekintve - a trianoni határokat állítja helyre.
A magyar revizionisták ma is a történelmi Magyarországban gondolkodnak. A mérsékeltebb igények a határmenti tömbszerű magyar etnikum csatolását (békés határrevízióval) és az erdélyi székely/magyar területi autonómiát igénylik.
|
|
|
