Besszarábia az 1365-től önállósuló, 1478-tól török vazallus Moldvai fejedelemséghez tartozik (59a. térkép). Oroszország 1812-ben megszerzi, s a moldvai és a török részt Besszarábia kormányzóságba egyesíti. Az 1856-os párizsi béke (58. térkép) Moldvának ítéli délnyugati Cahul és déli Ismail megyéjét, melyeket Oroszország az 1878-ban szerez vissza.
A Moldáviai Demokratikus Köztársaság 1918. jan. 24-i kikiáltása után április 9-én megszállt, december 20-án annektált Besszarábiát a győztesek 1919. márc. 5-én Romániának ítélik (1920. okt. 28-án szentesítve). A dnyeszteri határt el nem ismerő Szovjetunió 1924-ben a balparton létrehozza a Moldvai autonóm szovjetköztársaságot (140c. térkép), majd az 1939-es szovjet-német szerződés (204a. térkép) alapján 1940. jún. 26-án követeli Romániától Besszarábiát (és Bukovinát), amit a román fél (Dél-Bukovina kivételével) teljesít. A június 28-i annexió után Besszarábiát felosztják (221a. térkép): Ukrajna Odesszai területéhez csatolják - megfosztva Moldáviát tengeri kijáratától (221b. térkép) - Budzsákot (12,5 ezer km2) és a kettéosztott Moldvai autonóm köztársaság nyolc északkeleti járását (4,2 ezer km2) Baltával, valamint Csernovci terület néven az északi Hotyn három járását (2,4 ezer km2) Észak-Bukovinával és a hertai háromszöggel. Közép-Besszarábia (29,6 ezer km2) és a Moldvai autonóm köztársaság partmenti felének (4,1 ezer km2) "uniójával" pedig 15. tagállamként 1940. aug. 2-án létrejön Moldávia szovjetköztársaság (33,7 ezer km2, 2.468,0 ezer lakos). Bevezetik a cirill írást, s mintegy 390 ezer románt (a lakosság 14,6 %-a) elsősorban Kazahsztánba deportálnak. Az 1941-ben visszaszerzett Besszarábiát az 1944. szept. 12-i román-szovjet fegyverszünettel kapja vissza a Szovjetunió.
Az 1991 aug. 27-én függetlenné váló és a román unióra kevéssé hajló Moldáviát/Moldovát a kommunista utódpárt győzelmét hozó 1994. febr. 27-i parlamenti választás után április 15-én teljesjogú tagként felveszik a FÁK-ba. A július 26-i alkotmánymódosítás hivatalos nyelvként a moldovánt (s nem a románt) nevezi meg.
324a) Besszarábia etnikai viszonyai, 1910
Az ekkor még etnikailag rendkívül színes Besszarábia (187. térkép) a XX. század folyamán elszürkül (188. térkép).
324b) A Gagauz és a Dnyesztermenti "köztársaságok"
Moldovában 1991-re etnikai alapon megalakul a baltai Moldávia maradéka mint Tiraszpol központú Dnyesztermenti Köztársaság (4,1 ezer km2, 546,4 ezer lakos) - ahol a fegyveres összeütközésekbe rendcsinálás indokával az orosz csapatok is beavatkoznak -, valamint a Komrat központú déli Gagauz Köztársaság (hasonló területen mintegy 320 ezer lakos). Az 1994. júl. 26-i alkotmánymódosítás mindkettőnek autonómiát ad.
|
|
|
