A Török Birodalmon belüli bolgár területekből az 1878-as san-stefanói békével létrejött 164 ezer km2 területű Nagy-Bulgáriát (66, 67. térkép) a berlini kongresszus feldarabolja, azonban a Bolgár Fejedelemség (62,7 ezer km2) a nagyhatalmi ellentéteket kihasználva már 1885-ben csatolja Kelet-Ruméliát (70. térkép), majd 1908-ban deklarálja formális függetlenségét (95,7 ezer km2).
Az első Balkán-háború után riválisai szembefordulnak vele, s a második háború eredményeként másodszor is kudarcba fullad Nagy-Bulgária megteremtésének kísérlete (96. térkép): elveszíti trákiai és macedóniai hódításainak nagyobbik részét, valamint Dél-Dobrudzsát (területe 114,4 ezer km2 marad). Az I. világháború keretében Bulgária harmadszor tesz kisérletet a bolgár etnikum egyesítésére, azonban a háborút lezáró 1919-es neuilly-i békében (189. térkép) Égei-tengeri korridorját is elveszíti (marad 103,1 km2). A II. világháború alatt (225. térkép) először Romániától szerzi vissza Dél-Dobrudzsát (1940), majd Jugoszlávia 1941-es felosztása során elsősorban Macedónia túlnyomó részének megszerzése révén formálódik a negyedik Nagy-Bulgária (152,3 ezer km2). Az 1947-es párizsi békében egyedül a dél-dobrudzsai négyszöget tarthatja meg (110,7 ezer km2).
A II. világháború kimenetelével merül fel, hogy Bulgária esetleg a Szovjetunió 17. köztársasága lesz. Eszerint a Romániától elcsatolt Dobrudzsát (amely kompenzálásképpen tengeri kijáratának elvesztéséért megkapja Közép-Besszarábiát) Bulgária vagy Ukrajna kapja meg, vagy megosztva mindketten.
A bolgár revizionizmus főként (Szerb-)Macedónia felé irányul, emellett minimális követelésként Boszilgrad és Caribrod körzetét (esetleg Strumicát) kívánja visszacsatolni Szerbiától, illetve Macedóniától. E "hídfőkből" kiindulva fogalmazódnak újra a kelet-moráviai és a Timokon túli bolgár igények. Északon Dobrudzsa (azon túl Budzsák) a cél, délen a Pomákföldtől az Égei-tengerhez vezető nyugat-trákiai korridor visszaszerzése, emellett Kelet-Trákia Drinápollyal.
325a) A középkori Bulgária
A középkori Bulgáriának két fénykora van. Sámuel cár (997-1014) első Bolgár Birodalmának "Bolgárölő" II. Baszileiosz bizánci császár vet véget, 1018-ra beolvasztva birodalmába.
A térképen látható második Bolgár Birodalom 1186-ban jön létre, Bizánc a következő évben elismeri, 1203-ban lesz királyság, s II. (Aszen) Iván (1218-1241) alatt éri el virágkorát (1235-ben alapítják meg a tirnovói bolgár patriarchátust). A birodalom 1242-től a mongolok, magyarok és Bizánc támadásai alatt meggyengül, 1285-ben tatár fennhatóság alá kerül. A mongol birodalom széthullása után 1330-ban a Szerb Birodalom része lesz, 1386-ban török vazallus, majd 1396-tól az Oszmán Birodalom tartománya.
|
|
|
