| |
|
Szlovénia történelmében először 1991-ben válik független állammá. Viszonylag jelentős politikai tényező utoljára i. sz. 1000 körül volt, amikor a Német-Római Birodalom keleti határőrvidékeként fennálló Karantánia hercegség fennhatósága Karintia mellett Kraina és Stájerország, sőt rövid ideig Verona őrgrófságra is kiterjed (176. térkép). Csehország mellett Szlovénia a másik szláv terület (Lausitztól eltekintve), amely a Német-Római Birodalom alkotta nyugati kultúrkörbe tartozik.
A szlovének lakta terület (13. térkép) a XIII. sz. közepén lesz Habsburg-birtok. Az Osztrák Császárság keretében (42. térkép) - az Illír Tartományok intermezzója (39b. térkép) és az 1815-öt követő néhány évtizedes egységes dalmáciai kormányzás után - a stájer-krainai tartományi határ kettévágja a szlovénlakta földeket. Kraina és Dél-Stájerország mellett szlovén területek a Monarchián belül (74. térkép) Dél-Karintia, Görz-Gradisca, a Muravidék, Olaszországban pedig a határmenti körzet.
Az I. világháború végén a Szlovén Nemzeti Tanács csatlakozik a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (174. térkép). Az új állam vitatott északi (osztrák) és nyugati (olasz) határa közül Karintiában - apró határmódosításoktól eltekintve - népszavazás dönt Ausztria javára (129b. térkép). A győztesek elutasítják egy Szlovéniát Csehszlovákiával összekötő szláv korridor tervét (168. térkép). Olaszország referendum nélkül kap területéből, jelentős szlovén etnikumhoz jutva (175. térkép). Az SHS belső átszervezése után Jugoszlávia keretében 1929-től a Szávai bánságot alkotja, tényleges autonómia nélkül (178. térkép).
Jugoszlávia 1941-es felosztásakor (211. térkép) Szlovéniát is felosztják: északi részét Németország, a délit Olaszország kapja, a Muravidéket Magyarország. Olaszország 1943-as kapitulációja után a déli rész is német fennhatóság alá kerül (212. térkép). A világháború után a Jugoszlávia keretében restaurált 20,3 ezer km2 területű Szlovénia (252. térkép) nyugati határát északon a Monarchia egykori határáig tolják ki, délen viszont - Trieszt átmeneti önállósága után - maga a város és az azt Monfalcone körzetével összekapcsoló trieszti korridor Olaszországhoz kerül. A föderatív Jugoszlávián belül köztársasági státust élvező Szlovénia ekkor kap tengeri kijáratot (252a. térkép).
Az 1990 áprilisi többpárti választás és a decemberi népszavazás eredményére támaszkodva Szlovénia 1991. jún. 25-én deklarálja függetlenségét. A helyi fegyveres alakulatok és a jugoszláv hadsereg ezt követő rövid háborúja után július 7-én az idegen csapatokat kivonják (288. térkép). A három hónapos moratórium után 1991. okt. 8-án életbelép a függetlenségi deklaráció. A független államot 1992 januárjában nemzetközileg is elismerik (289a. térkép).
A szlovén nacionalista igények az olasz és osztrák határ menti etnikai területekre vonatkoznak, ezek etnikai háttere azonban rohamosan gyengül.
|
|
|
| |
|
 |
|
