EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
34. Lengyelorszg felosztsa, 1772-1795
 
   
Egy orosz-osztrk hbor megelőzst clozza (az 1768-74-es orosz-trk hbor sorn) az orszg 1772-es megcsonktsa. Az 1793-as (Ausztria nlkli) annexi rgye a "rend helyrelltsa". A korbbi szerzemnyeket veszlyeztető Kosciuszko-felkelst leverve az orszgot felosztjk (1795).


34a) Lengyelorszg megcsonktsa, 1772

1 Oroszorszghoz
2 Poroszorszghoz
3 Ausztrihoz

A 733,5 ezer km2-ből (12,2 milli fő) Poroszorszg 36,3 ezer km2 (580 ezer fő). A "korridor" annexija Kelet-Poroszorszg s Pomernia kapcsolatt, a visztulai kereskedelem (Thorn-Gdansk) ellenőrzst biztostja. Ausztria Galcit (81,9 ezer km2, 2.650 ezer fő) kapja, Oroszorszg 93 ezer km2-t (1,3 milli fő).


34b) Lengyelorszg megcsonktsa, 1793

1 Oroszorszghoz
2 Poroszorszghoz

Poroszorszg 57,1 ezer km2-t kap 1 milli, Oroszorszg 250,2 ezer km2-t 3 milli lakossal. A lengyel llam elveszti visztulai kereskedelmi kijratt.


34c) Lengyelorszg felosztsa, 1795

1 Oroszorszghoz
2 Poroszorszghoz
3 Ausztrihoz

Poroszorszg 48 ezer km2 1 milli, Ausztri 47 ezer km2 1,5 milli, Oroszorszg 120 ezer km2 1,2 milli fővel.


34d) A Varsi Nagyhercegsg, 1807-1815

1 Varsi Nagyhercegsg, 1807 5 Lengyel Kirlysg, 1815
2 csatolt terletek, 1809 6 Galcia
3 Oroszorszghoz, 1807 7 Danzig, 1807-1815
4 Oroszorszghoz, 1809-1815 8 Krakk, 1815

A tilsiti bke (1807) hozza ltre (102,7 ezer km2, 2,6 milli fő) a porosz szerzemnyekből (kivve a Bialystoki krzetet). Perszonluni rvn (szsz kirly) a Rajnai Szvetsg tagja. Danzig szabad vros lesz, francia helyőrsggel. Brandenburgot s Pomernit Kelet-Poroszorszggal 30 km-es korridor kti ssze. A schnbrunni bke (1809) az orszgot osztrk Nyugat-Galcival (155,4 ezer km2, 4.334 ezer) megnveli, a Tarnopoli krzet Oroszorszg lesz.


 

 
 
  <<| előző trkp

33. Eurpa politikai trkpe, 1763

>>| kvetkező trkp

35. Lengyel elektorok a zemsztvo-vlasztsokon, 1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk