EMA » trkpek » Kztes-Eurpa » Kztes-Eurpa s a birodalmak (1763-1815)
39. A napleoni "j rend" Eurpban, 1812
 
   
Franciaorszg az 1812-es oroszorszgi hadjrat (37a. trkp) kszbn ll hatalma cscsn. Csszrr koronzsa (1804), illetve 1805-s győzelmei utn Napleon lnyegi vltoztatsokat eszkzl Eurpa trkpn (ld. mg 38. trkp). Az annexik, konfdercik s csatlsllamok rendszernek kiptsvel 1812-re minden nehzsg ellenre (ibriai hbork, rsek a kontinentlis zrlaton, leződő ellenttei a crral) Eurpa ura. Nemcsak a vgletekig megnvelt terletű Francia Csszrsg s Itliai Kirlysg, nemcsak a csaldi dinasztik Spanyolorszg s Npoly trnjn, de a vazallus Varsi Nagyhercegsg, a Rajnai Szvetsg s a szvetsges Dnia is befolysa alatt ll, sőt a Murat tbornok vezetse alatt ll szvetsges Svdorszgrl sem derl mg ki ennek ellenkezője. Ausztrit s Poroszorszgot leverte, a npolyi Bourbonokat Szicliba, a Savoyai dinasztit Korzikba szortotta. A nagy felosztsbl csak az Oszmn Birodalom marad ki, ellensgknt pedig csak Anglia s Oroszorszg jhet szmtsba.

Napleon eurpai "j rendje" az orosz hadjratot kvető lipcsei csatban (1813) elszenvedett dntő veresggel sszeomlik.


39a) A Danzigi Kztrsasg, 1807-1814

1 Danzigi Kztrsasg, 1807-1814

2 Danzig, 1454-1793

3 Danzig Szabad Vros, 1920-1939


Az 1807-es tilsiti bke a porosz Danzigot (nmileg megnvelt terleten) szabad vrosnak nyilvntja, terletn azonban tovbbra is francia csapatok llomsoznak (ld. mg 34d. trkp). A bcsi rendezssel (1815) a vrosllam Poroszorszghoz kerl.


39b) Az Illr Tartomnyok, 1809-1814

Az 1805-s pozsonyi bkben Ausztria lemond Dalmcirl s Isztrirl: francia uralom al kerlnek, s 1806-tl az Itliai Kirlysghoz tartoz kln terletekknt kormnyozzk őket. 1808-ban ehhez csatoljk Cattart s a Raguzai Kztrsasgot (36b. trkp). Az 1809-es schnbrunni bkben Ausztria ltal elvesztett Karintit, Kraint, Triesztet s Horvtorszgnak a Szvtl dlre eső rszt Isztrival, Dalmcival, Raguzval s Cattarval egyestve hozzk ltre Napleon protektortusa alatt a Franciaorszg rszeknt kezelt Laibach kzpont Illr Tartomnyokat. Vgleges nagysgt (53,0 ezer km2) 1811-ben nyeri el (40, 107. trkp).

A dntő francia veresgek utn Francia Illria terlett a bcsi rendezs jvhagysval Ausztria annektlja, 1815-1849 kztt Dalmciai Kirlysgknt kormnyozza, majd t tartomnyra (Karintia, Kraina, Grz, Trieszt, Isztria) osztva integrlja a birodalomba.


 

 
 
  <<| előző trkp

38. A Nmet-Rmai Birodalom felbomlsa

>>| kvetkező trkp

40. A napleoni intzmnyek s Kztes-Eurpa

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk