EMA » trkpek » Kztes-Eurpa »
43. Az Osztrk Birodalom hatrrvidke
 
   
A trk visszaszortsa (Pozsarevc, 1718) utn a XVIII. sz. elejre-kzepre szilrdulnak meg a dli hatrok vdelmre a lakossg lland katonai szolglatn alapul, a polgri terletektől tbbnyire elklnlő, a katonai s polgri/nemzetsgi szerveződst tvző, etnikai alap (horvt, nmet, szerb, romn, szkely) hatrőrvidkek. Elvileg a magyar korona al tartoznak, de legfőbb katonai szervk a bcsi Udvari Haditancs. 1850-ben (mikzben az erdlyit 1851-ben felszmoljk) kln koronaorszgnak nyilvntjk őket (57. trkp). A dli hatrőrvidk (1850) 858,9 ezer lakosnak 99,5 %-a nem magyar (50,1 % horvt, 32,4 % szerb, 11,9 % romn, 4,0 % nmet).

Polgri tszervezskről 1869-ben dntenek. A bnsgi 1872-ben kerl polgri igazgats al, a titeli zszlaljat Bcs-Bodrog megyhez csatoljk, a horvt-szlavniai ezredek tszervezse 1878-ban trtnik meg (1881-ben csatoljk vgleg Horvtorszghoz).


43a) Betelepts a XVIII. szzadi Magyarorszgon

A trk kiűzse utn a ritkn lakott terletek korbbi lakosai visszatrnek, illetve szaknyugatrl magyar s szlovk jobbgyok vndorolnak be. A helyenknt 60-80 %-os npessgcskkens ptlsra az udvar s a nagybirtokosok klfldről is hvnak telepeseket. A telepts az 1720-as vekkel indul, s a szzad vgig valsgos j npvndorls zajlik a Krpt-medencben. Fő clterlete a Temesi Bnsg, ahov legnagyobb szmban nmetek rkeznek (184. trkp). Romn s szerb csaldokat főknt katonai cllal teleptenek (Bcska, Bnt). Szerbek a trk elől mr korbban is meneklnek Magyarorszgra (172a. trkp). szakkeletről rutnek, ukrnok, rmnyek rkeznek, a dunai fejedelemsgekből romnok.

A migrci s a termszetes nvekeds eredmnyeknt Magyarorszg lakossga (Horvt-Szlavnia nlkl) az 1720-as 2.583 ezerről 1787-ig 8.003 ezerre nő, etnikai sszettele radiklisan talakul: mg 1720-ban 45 %-a (1.161 ezer) magyar s 55 %-a (1.421 ezer) ms etnikum, 1787-ben 29 % (2.322 ezer), illetve 71 % (5.681 ezer) az arny. Az 1720-as arny a XX. szzad elejre ll vissza (12, 21. trkp).


43b) Nmetek Magyarorszgon, 1800 krl

A nmetek első beteleptsi hullma - a Szepessgbe (165a. trkp) s Erdlybe (ahol II. Andrs 1224-ben "etnikai" autonmit biztost szmukra) - a XII. sz. kzepn II. Gza nevhez fűződik. A legnagyobb mretű msodikra a trk kiűzse utn kerl sor, elsősorban a Bntba, aminek kvetkeztben 1850-re az 1.356,7 ezer nmet a lakossg 10,3 %-t teszi ki (az 1850-1880 kztti harmadik nagy betelepts utn 1910-re a 2.037,4 ezer nmet a lakossg 9,4 %-t adja).


 

 
 
  <<| előző trkp

42. Az Osztrk Birodalom, 1763-1815

>>| kvetkező trkp

44. Poroszorszg felemelkedse, 1763-1815

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: nvmutat

MÁS ADATBÁZISOK

:: Kztes-Eurpa kronolgia 1756-1997
:: Sebk Lszl trkpgyjtemnye
:: Helysgnvvltozsok Kztes-Eurpban
   

(c) Erdlyi Magyar Adatbank 1999-2023
Impresszum | Mdiaajnlat | Adatvdelmi zradk